it's beginning to look a lot like Christmas. Elérkezett advent ideje. Vidám vásározók gyülekeznek a téren a hatalmas karácsonyfa körül. Fogy a forraltbor, lacipecsenye, sült gesztenye, kürtőskalács és ki tudja még hányféle ínycsiklandozó ételféleség. Chestnuts roasting on an open fire..a jó öreg Nat King Cole nótája kúszik elő emlékeimből. Hangszórókból dől az émelyítően szirupos karácsonyi zene. Már több mint egy hónapja tombol a Kereskedők Meghitt Ünnepe. Nem lehet elég korán elkezdeni az évvégi profitmaximalizálást. 

Fehér Karácsony csodáját várom. Fehér ködben úszó adventidőt kapok. Lehullottak a lombok, a hegy tar csúcsát ködfelhő üli meg. Ismét útrakelek varázserdőm közepébe. 

az időjárás most különösen kegyes. Elég egy polárfelső. Csodásan süt a nap amíg a végtelen aranyszőnyegen poroszkálok komótosan. Az épülő-szépülő állatkert előtt menő technikai ruházatba öltözött futók előznek balról. Párszáz lépéssel később ordasszínű farkasforma husky húz el jobbkezem ujjai alatt. Pillanatra mellémszegődik mintha új kutyám lenne, a múltkori kilátólátogató norvég fiatalok is annak hiszik amíg jámbor sárga keverékükkel ismerkedik. A mögöttem beszélgető két fiatal csaj egyikének utasításait követi amúgy.

ősz húrja zsong jajong busong..kiszenvedtél ó búvalbaszott költő míg elszaladt egynéhány emberöltő.. Egy spártai nemigen jajgat, halloweenpartin szeszt kortyolva félhomályban szemléz kifestett női ajkat. Majd rászánja magát s a táncoló tömegben vizslat temérdek maskarába bújt arát. Istenuccse jó volt e halottaknapi multikulti hóbort. 

Újra az őszi erdőt járom, ezernyi apró csodáját látom, sűrűsödik a sárgálló avar, a libbenő szél színes lombokat kavar. 

gyönyörű őszi időben őszi menetfelszereléssel felszerelkezve kaptatok az emelkedőkön. Új ösvények új kalandok felé visz utam. Napok óta nem esett, minden megszáradt- gondolom rutinos túrázóként. Az első hiba: alábecsülni a természetet. Az őszi napéjegyenlőség elmúltával már nincs annyi erő a napfényben, hogy három nap alatt kiszikassza a mélyerdő sarát. Túrám kezdetén még nem sejtem mi vár rám a vadon útjain. Kedélyesen menetelek az új, szokásosnál meredekebb útvonalon. A limest elérve állítgatom fényképezőgépem, hirtelen se kép se hang. Óbazmeg most szarod össze magad te hálátlan tragacs!- sötét szárnyként suhan a komor gondolat. Üzemmód váltás, kikapcs-bekapcs, akku ki-be és egyéb ad hoc rutin elektronikai varázslások után még mindig fekete a kijelző. Az árulás jutalma kegyetlen megtorlás. Vágnám egy sziklához szarjankót mikor elmém dühtől elborult homályát eloszlatja a megvilágosodás csodásan vakító fénye. Display üzemmódot váltva újraéled a kijelző. Három nő bukkan fel az ösvényen és leülnek a padra. Pórázon vezetett fekete kutyust idomít a barna. Még több jön. Majd két férfi. Köszönünk. Idősek érekeznek nagyobb csoportban. Szervezett túrázó happening. A keresztnél új útvonalra térek. A műút balodalán haladva követem a jelzést. Három csaj állít meg. Die fantastische Drei. Fénymásolt vaktérképet lobogtatva kérnek útbaigazítást. Teljesítménytúrázók akik ellinkelték az eseményt és bő háromnegyed órájuk van a célbaérkezésig. Sajnos ezmán sovány lesz lyányok. Előveszem pleisztocén korabeli papírtérképem és megoldást keresek. Igen végig halad a zöld sáv az út mentén- közlik búcsúzáskor mintegy cserébe a fontos infót. És megvan a kavicsos erdei interstate. Finomítgatok a képbeállításokon, hátam mögött hang szól. A profi teljesítménytúrázó hangja. Fehér kommandóskalap, khaki bermuda, túrabakancs, tizenöt-húsz literes hátizsák, norbicvóking [ejtsd:nordic walking :] ] botok kézkimélő kesztyűvel és brutális versenytempó. Jókaképek? Lumiázniszoktam. Jaja műanyaggyáros fotosoppereket énse nemkomázom. Bottalgyorsabb? Osztmerreazarra? Kedélyesen elbeszélgetünk, előkerül a jóval korszerűbb kissé szakadt túratérkép. Az enyém még a nyugati civilizáció hajnalán készült és elmondása szerint fabatkát sem ér.. Fontos ismeretekkel gazdagodtam. Hja az élet kőkemény. Gyorsvonatként robog tova az úton.

Szelídebbé válnak a szüreti fények, poharaznak vígan a borissza legények. Szép kis városomtól oly sok mindent kapok, nem ronthatják kedvem a borúsabb napok. Pár veterán verda hömpölyög a térre, Walter uhrquattroja nem mondom nem kéne. Hördül az öt henger a szörnyturbó fújtat, díszkőszaggatóan idéznek meg múltat, az alacsony ürgék kik e gépek hajtják, hogy majd hazatérve belakják a pajtát. Hömpölyög a tömeg vidám karnevál van, Wiesn: Octoberfest szűkebb pátriámban. Éves hagyomány ez, szüretkori lárma, pohárba mért ital itt nem veszik kárba. Míg határunkon zajlik magyar-horvát ulti, sok tamburaszóval dúl a multikulti. Cincogó zenére járnak népitáncot, véli naiv lélek ki nem látott világot. Csinos fehérnépek tipegnek ütemre, a zenekar egyik tagja felügyel a rendre. Mutatja a lépést merre-hogyan-hányat, félhomályban látok sok menetelő lábat. Jobbra-balra lengnek, haladnak körbe-körbe, bámészkodó urak akár a Víg Ökörbe.

járom a langyos őszi reggelt, szikrázik előttem a ködlepte táj. Romos szellemház mered rám az úton, csupasz betonszörnyünk csúf látványa fáj. Azbeszt a falakban suttogja a város, spanyol bank kezében növekszik a tét, alatta a presszó bohém víg világa, hol vidám élettel telik meg a sötét. Állítom a blendét kékül az ég alja, minden apró pixel a fotonokat falja. Vakító az égbolt fekete a táj, másfelcolos szenzor nem dunai uszály. Szemfényvesztés nélkül kegyetlen az élet, bezzeg a fullframes alkothat csodaszépet. Kattingat kettőt-hármat s csókolgatja lábát az elvakított állat. Csak hiszed barátom mert nem ezen múlik, amit elméd alkot mind hamar kimúlik. Gyufásskatulyával is csodát elérhetsz, míg milliós szarral kattint más madár, idealizmus a lét megrontója, a bukott jutalmul mindig szopni jár. Basszál rá böffenti buddha, mának élj fiacskám ne fürkészd a jövőt, múltad megkopott rongyát dobjad nyomban sutba, a jelenben tegyed a tőled telhetőt. De enélkül hogyan tervezhetnék, ha agyam agyatlan konzumér srófra jár, jó életemhez még sok dolog hiányzik, s lakhelyem javakkal telik fel mint bazár. Ne tervezz barátom, csitítsd le zengő elméd, csobbanj a semmibe mint vadászkormorán, gondolatod tükör mi reflektál a létre, hamis ábránd nélkül a lelked nem lép lépre, lépjél túl egódon mint cérna tű fokán. Azontúl mit lelhetsz: a mindent uraló kozmoszt, hol billiónyi gázgömb sugarait szórja, végtelensok fényét mind arcodba tolja, mint csillagnyájt terelő parttalan időörvény e mindenség mozgató örökérvényű törvény.

Nagyapám aki egy Adolf Hitler hasonmásversenyen előkelő helyezést érhetetett volna el a szőlő szolgája volt. Szerencsére csak külsőre emlékeztetett az elmebeteg diktátorra, jámbor jólelkű emberként élte le az életét. Reggelenként fejébe húzta bradpitt sapkáját és elindult a Szájdálba tenni-venni a szőlőben és a pincében. A Szájdál egésznapos program volt egész évben. Kapálás, trágyázás, metszés, kacsozás, kötözés, permetezés és más végtelensok munkafolyamat amiről halvány sejtésem sincsen. Az őszi szüreten, a legnépesebb családi eseményen, jobban szerettem vödröket hordani és kövér halványzöld fürtöket csúszdán keresztül a darálóba zúdítani, mint a szőlőtőkék között bújkálva metszőollóval hadonászni. Préseléskor Papa méricskélte a must cukorfokát és ha 18 alatt volt cukrozta. A gazdák rendszerint itt baszták el a borukat. A mustot öreg barikolás nélküli tölgyfahordókba fejtette. Bognárként jól értett a fához, hordókat is készített vagy készítetett a kádárral aki szintén fával dolgozó mesterember volt nem csuzmákjános népidemokratikuspártfőtitkár. A lanyhuló melegben lágy napsugarak pásztázták a szőlőt, a dombocska alatti pincében forrt a bor.

Mindig a sárga úton..mindig a sárga úton..ami először sárga háromszög, hűséges zsebes nadrágomból előveszem a naturistatérképet, nem éppen a legfrisebb és a facebook-googlemaps korban őskövületnek érezhetném magam..de a félbutafonom valószínűleg egy atomcsapást is kibírna és a featurelistáján iránytű, GPS, két hét üzemidő, vízállóság, brutális fotonvető szerepel. Jelenleg nincs olyan kompromisszummentes okosfon ami túlszárnyalná ezt a kombót. Várom a bejelentést mint a messiást, mekkora királyság lenne a vadon közepén az érintőképernyőt nyomigálva nagyfelbontású offline műholdas térképen túraútvonalat tervezni. Hátam mögött a torony tűszerű sziluettje, vadkerítés melett haladok. Itt-ott sárfoltos vízátfolyások keresztezik utam. A sárga háromszög egyszer csak sárga keresztre vált. Automatikus Alternatív Útvonal..fuck yeah. Lehet maradnom kellett volna a jól bevált ösvények mellett. És mi lenne abban az izgalom, a felfedezés, az átjárókeresés öröme. Navcom a beépített navigációm jelzi folytassam az utam. Lejtős aszfaltútra érek, felfelé kaptatok az emelkedőn. Egy Corsás fickó csorog mellettem, többször is látom, talán buzgó önkéntes erdőőr. A kereszthez érek ami csomópont is egyben, elindulok a sárga sávon, festése győzikésen áránybá hájló. Eltűnik a jel, vicces csávók pingálhatták. A közúton folytatódik. Egy darabig követem majd jobbrakanyarodom egy erdészeti sorompónál. Zöld kereszt a változatosság kedvéért. Természetesen párszáz méter után ennek is nyomavész. Széles keréknyomok barázdálta agyagos földúton lépkedek. Hatalmas akár egész menekültcsoportokat elnyelni képes víznyelők szegélyezik az erdei sztrádát. Kisebb szúnyogfelhő apró hajtóműveinek vinnyogása idegesít kitartóan. Rezignált erdei vadként kezelem az eseményt. Jól jönne egy csapkolódó fülpár.

itt már üzemmeleg volt a motor csak a felvétel kedvéért indítottam újra

Két éve aszalom fiókban az anyagot. Egy megszállott gimis haverom szerelemből összeütött 2107-esét. Az ászcsávó aki 17 évesen először szerzett jogsit a 4.bében. Ő volt az aki fizikaóra előtt egy nejlonszatyorral a kezében kvízműsort rögtönzött, első kérdése: -Na mi van benne? Szélvédődarabok voltak és két ablaktörlő lapát. Élete csodásan megépített első Zsigáját borította tetőre egy szigorú kanyarban a táblától-tábláig mérés alkalmával. A hegy környékén lakó autóbuzérok pontosan értik az ifjúkori kalandokat idéző szavak jelentését. A kocsi ment a levesbe. E malőr mellékhatásaként rabul ejtette a togliatti vas. Munkája során összegyűjtött sokmilliónyi kilómétert de szíve a primitív ruszki verdáért dobog. Lélektelen kerregő turbódízelek, formatervezett szappandobozok melyek testedet A-ból B-be transzportálva keresztülkasul suhannak veled az országban. Egy régivágású benzingőzben pácolt, legendás versenyek helyszínein edződött autóbuzér a szabadidejében nem erre vágyik. Motorhangra. Drámai módon prezentált vezetési és sebességélményre. Tompítatlan, csillapítatlan visszajelzésekre a végtagok és az ülőgumók felől. Tudatos precíz orgonistamozdulatokkal kivitelezett gépészkedésre. Seggcsóválva, visító-csikorgó hátsó gumikon táncoló félkeresztben vett kanyarokra.. 

Útirány: il centro. Előtte megnézem mi újság a vasútállomáson. -Hello, Ádám vagy? - csajok szólítanak le az utcán egy presszó teraszánál. Adatelemzés. Egy barna táblát tart a kezében hasonló tartalmú szöveggel. A jobbkézfelőli asztalnál vidám lánytársaság tortát ül körbe. Keresés alkalmas válasz, villog headup displayemen a státuszkijelző. A mainframe gyorsan végigzongorázza a lehetséges alternatívákat. A változatosság kedvéért újabb leánybúcsú. Frappáns válasz esetén akár egy könnyed kellemes csevegős estét is eltölthetnék körükben. -Nem- nyögöm ki egy töredékmásodperc múlva, hangos kacajtól visszhangzik a presszó.

Hanyatt fekszem a padon, alattam cseszlovák napozómatrac. A kihűlő kozmoszt bámulom. Hív a végtelen, néha elszenderedem. Gyűlik a nép. Ma éjszaka lesz a csúcspont, mondták a hírekben. Viktorka villogó pattogó labda után szalad. Apró pofáját követelőző vakkantás hagyja el, a dobjad már a lasztit Mami féle türelmetlen kutyakérés. Villámsebesen cikázik lábacskáin, szépen trimmelt szürke bundáján játszik a halványodó alkonyati fény. Miután megérkezem vizet vételezni indulok a kőkúthoz és a körhinta padjára teszem a matracot. Kiscsákó odaszalad és bepattan a járműbe, szemem sarkából még látom amint a strandcuccot a földre zúzza. Kedves gyerek. Kényszerhűtöm a reaktorom, nem nordikus típusú embernek való ez a hőség. Itt fent hűvösebb van, kicsit mozog a levegő. A városon fullasztó hőpaplan ül. -Beülsz? - kérdezi Töki kaján vigyorral és gyerekmancsaival forgatni kezdi az űrhajóstanoncképző gépet. Kis utastársával gyorsulva pörögni kezdenek. Kikapom a matracot a körforgásból, szerencsétlen szépen visszamászott a padra és ott várt rám kissé összekoszolódva. Mindennapi jelentéktelen csodák. Vidám játszótér ez. Kocogók szaladnak bringások tekernek a kelet-nyugati erdei tranzitúton. Szakállas Apu is edzeni indul aputestét, anyu a gyerekeket hintáztatja. Idős(ebb) pár heveredik le egy pokrócra, Viktorka izgatottan szimatolja az asszony táskáját. Kínaiszagot fogott.

Döglesztő a hőség. Rehaprogramot futtatok ezért most nem tolom a hosszú hegyi túraetapokat. A csöndes etológus a városban csatangol mikor enyhül a forróság fullasztó szorítása. Remek szórakozás. A tér népes, van mozgás, az elcsépelt mediterrán hangulat szópár találóan jellemzi e jelenséget. Deszkásgyerek gyakorol szorgalmasan, párszor föltörli a kínai flasztert, zakózás után amerikai kitartással kel föl a sárgás kőlapokról és tovább csiszolgatja mutatványát. Beginner superherostuff, fuck yeah.. Közönség is akad, az ismétlések gyakoriságának növekedésével egyre lankad az érdeklődés. Kattingatok, tájkép és portré gép ez lassú szegény az ilyen akciók megörökítéséhez. Nyüzsi van. Nem akkora mint a Cantat alatt de meglepő ahhoz képest, hogy a lakosságnak éppen a Balatonon vagy a tengerparton kellene nyaralnia és egyemisták sincsenek még nagyobb számban. Természetesen mindezt prosztó vidéki mércével mérem, messze vagyunk mi a tóparti és a gyarmati székesfővárosok színpompás lüktetésétől, mint NASA az emberes Marsmissziótól. Kispénzkisfoci.

Van egy öreg Eurochron Funkwecker típusú DCF77 órám. Összesen három másfél voltos AA elemmel működött hosszú évekig. Jól szolgált, időben keltett az egyetemi előadás vagy munka előtti hajnali kutyasétáltatáshoz, kivert az ágyból amikor a vérszomjas és rettegett Benjibácsi mindent eldöntő szigorlatán kellett megjelenni. Aztán átvették a helyét a mobilok. A vekker pedig csendesen fogta a Frankfurt am Main melletti mainflingeni rádióadó hosszúhullámon sugárzott digitális szinkronjeleit. Járt csak járt rendületlenül. Idén a nyári időszámításra való átállást megtagadta ez a kedves műdiógyökér borítású primitív plasztikjószág. Lenulláztam és hetekig nem mutatta a pontos dátumot és időt. Mialóf..bánat? Az elem feszültsége háromtized voltot esett és ez elég volt ahhoz, hogy a DCF77 vevő ne működjön. Agyalni kezdtem. Egyáltalán miért kell bele elem?

Véget ért az Europa Cantat. A szombati zárókoncert előtt a staff feliratú pólós közreműködők szorgalmasan kerítik el a VIP részleg székeit. A bal szektor ülőalkalmatosságait mezei halandók plebejus hátsója nem érintheti. Közterületesek sorakoznak az autóik mellett. Grandiózus Esküvőbe csöppenek, kalapos vőfély, keménykalapos talpig választékos angol eleganciába bújt násznépterelő fiatalember, kiöltözött jócsajok (némelyik nagyonjó) és kevésbé jópasi párjuk, a szokásos esküvői tömeg kisgyerekekkel, idősekkel, ide-oda futkosó könnyűfémtéglához kapcsolt kályhacsövet lengető hangosan kattogtató fotóssal és sűrű törzsfordításokkal svenkelő videóssal. Csodaszép ifjú pár. Első benyomásom alapján egyetemet végzett fiatalok akik fényes jövő előtt állnak. Bemennek a templomba s utánuk marad két kerti szék gyorskötözővel egymáshoz rögzítve a dóm előtti kandeláberek szegélyezte sétányon. Megérzésemre hallgatva leülök az egyikre. A templomi szertartás örömittas nyáját elhagyó anyuka a téren terelgeti örökmozgó totyogó kislányát. A kis málnakeverők mozognak, mozognak fáradhatatlanul.

A csoportdinamika érdekes dolog.

az IBM épített egy gépszörnyet és az alapító után Watsonnak keresztelte. A gép megaprította a Jeopardy játék addigi legjobb humán győzteseit egy korszakalkotó játékban. A cég az architektúrára alapozva vállalati analitikus megoldásokat kínál ami villámgyorsan képes adatbázisokban kutatva elemzéseket végezni. Elképesztő segítség lehet a tudományos kutatásban, csillagászatban, orvosi diagnosztikában, mérnöki munkában stb. mindenhol ahol nagymennyiségű adatot kell elemezni és abból következtetéseket levonni. 

Kalandműszer: felderít és zúg.

Jusson, amerre még soha,

Ez a repülő zongora.

Nap vad szele tépi, cibálja.

Ez a Kozmosz melódiája.

Ez a repülő zongora.

Holdak forgása, tengerek könnye,

Formáló álmaink kora,

Tudást hint el ez a zongora.

Fakó jégbolygók fiatal vidéke.

Adattömeg lesz a küldeménye.

Ez a repülő zongora.

parittyázás a Jupiter körül or the slingshot gravity assist maneuver, NASA artist's concept

A New Horizons kutatórobot az emberiség első hírnökeként a Pioneer és Voyager űrszondák által kitaposott ösvényen haladva ma megérkezik a Plútóhoz. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (United States Department of Energy) laboratóriumában előállított megbízható és jól bevált radioizotóp termoelektromos generátor -RTG- látja el energiával, ugyanúgy mint elődeit. Korszerű elektronikus félvezető alapú retromodern technikájával sokkal pontosabb adatokat szolgáltat majd. Az űrutazás idejét az optimális indítási ablak kihasználása, az erőteljesebb Atlas V indítórakéta és a Jupiter gravitációs mezőjét felhasználó pálya is csökkentette. A New Horizons az eddigi leggyorsabb űrjármű amit útnak indítottak a Naprendszer pereme felé. A földi csapatban jelentősen nőtt a nők aránya: mérnökök, programozók, fizikusok, tudósok és társaik dolgoznak együtt a férfi kollégákkal ami örömteli és megfontolandó döntés az élet más területein is.

Ritka Vénusz-Jupiter bolygóegyüttállást láthattunk a napokban. Ha már így esett elindultam éves rendes zarándoklatomra, ami a nagynak kábé harmincadrésze, egynapi etapja. Szerettem volna elkerülni a rettenetes hőséget, estébe hajlottak már a fák susogó ágai. Szokásos kompakt felszerelés a vállamon, a mindent kibíró mobil és egyetlen túlélőcuccom mellé bekerült a csomagba egy spécin rögzített német műanyag palack amit vizeskulacsnak szántam. Tempósan haladtam fölfelé a megszokott útvonalon, fiatal szülőpár állt előttem az úton apu éppen szivárvány szappanbuborékot fújt aranyos kislányának. Staffordját fékezte egy férfi a pórázon, de a kutya megszagolt és farokcsóvált. Megszoktam már, jókat röhögök magamban.

A kutyák látják az emberek lelkét, s a gazdik erről mit sem sejtenek. Mindig eszembe jut az enyém: a vörös hétpróbás gengszter és az ő Jason Statham féle konfliktuskezelési módszerei, különös tekintettel a nőügyekre. Hiába magyaráztam neki, hogy a kirívóan közösségellenes viselkedés nem a modern demokratikus társadalmak elfogadott társadalmi együttélési normája, konok elszántsággal próbált ellentmondani.

Héliosz a határtalan horizonton haladva a hegyen hömpölygő hajnali homályt halványítja. Szeszélyes szertelen szabadság szakít a szokás szigorú szellemével. Reggeli rigók rikkantnak s remegve riadtan rohannak a réten. Gyalogszer gyónok. Fűpalást föveny fénylik, fiatal fény feltöltötte fák fürkésznek. Lenge lankák lágyan libbennek látómezőmben. Virágzó városom, vonzó világló vidék. Kéklő kilátás kecses koszorúját kanyarítja köréd a környék. Rovarok repdesnek reggeli rajban. Sárgálló szirmok szerteszét. Kapaszkodom, korcog a kavics és a kő. Bányadombok belsejét borsóvá bezúzva behintik barnás bőröd, unos-úttalan utakon undok unalom uralhatná utam. De nem. Csodás csillogás, féktelen fénykévék, vadregényes vidám vadon, életteli élettér, tehernélküli térképmentes teljesítménytúra. Támpontoktól támogatva tájékozódom: a fejemben felhalmozódott fontosabb formákat, fatörzseket, felszíni flórát figyelem. Műholdkép mentes menetelés, kimaradó kellemetlen koordináta-karistolás. Daliás dunadánként dobogva danonászom. Délceg duhajság délibábja dereng: mindig mélázva méricskélő menyecskék, hullámos hajzuhatag, bársonyos bőr, csókcsatákkal csábító csípők, szivárványszín szemek, bizalomteljesen bonyolított bőbeszéd. Bizony. Kecses kismadarak kellemes kórusművet kiáltnak. Lenyugszik a lobogó lélektűz, piros pillangó parázsa pokolian pörzsöl. Buddha belátta a bambulás a biztos boldogság bölcsője. Fényelek, a fényképek fürgén felfekszenek a formattált fórum felületén.

nagyon menő gopro akciókamerás felvételek a nemzetközi űrállomásról  

A NASA nemrég bejelentette, hogy belátható időn belül földönkívüli létformákkal találkozthat az ember. A NASA ritkán ragadtatja magát komolytalan kijelentésekre, a kommunikációért felelős munkatársak nem bulvár médiamunkások (apám szavaival érve firkászok, ő az aki joggal használhatja e szót) siserehada akik húsz forintért az anyjukat is eladnák. Űrkutatásbuzi voltam gyerekkoromban is, figyelemmel kísérem a történéseket. A Naprendszerben több égitesten találtak vizet, 40 éve kutatják robotokkal, orbitális pályán keringő szondákkal a Marsot, a Cassini rengeteg adatot küldött és küld a gázóriások holdjairól, New Horizons pár hónap múlva -július 14-én- éri el a Plútót. Hajtóműve egy évtized alatt juttatta célba, a nagy elődök -Pioneerek és a két Voyager- nyomába szegődik majd. Primitív mikrobiális szintű életjelenségekre számítok, s eszembe jut Arthur C. Clarke 2010 Űrodisszeája, ahol a monolit csillaggá transzformálta a Jupitert, az Europán megteremtve az élet kialakulásának feltételeit.

Ritkán adatik meg egy ember életében, hogy napfogyatkozást láthasson élőben. Végigéltem az 1999-es szürreálisan horrorisztikus szinte apokaliptikus égi eseményt. Érezni lehetett ahogy lehűl a levegő, a teljes elsötétedés előtt a madarak elhallgattak, elnémult a világ, baljós csöndlepel borult a környékre, hosszú percekig nem volt mi fűtse az aszfaltot és a városi betonkatlant.

Gabival ufojárásra látogattunk, a hivatalos és köztudomású névalakban busójárásként ismert mohácsi népünnepélyre. Rengetegen voltak. Szégyenszemre idén életemben először vettem részt az ősi rituálén. Jankó motorja monoton mormog a jól ismert hegyi úton. 4,9 l téli gumival -hosszabb utazáskor megy a plattnerezés- hálás, kezes, igénytelen jószág. Mohács felé emlékek hada rohamoz, sokszor jártam az 57-esen nagyanyám életében. 

A városba érve fársángi kavalkád fogad, nehézkes a parkolás a temérdek autó között. Egy kis közben busók gyülekeznek szorgosan szívet erősítve, parázson cserépköcsögökben rotyog a babgulyás. In medias res..  Homér pennája helyet a fényképezőgépem rángatom elő bombabiztos csomagolásából.

Bámészkodás után a főtér felé vesszük az irányt, találkánk van a pesti barátokkal. Meséljenek a képek.

hogy mit hadováljak azt nem tudom. Misztikus ködben a rengeteg, a homály ellepte északon, fehéren bebújt a fák közé, napsugár átjárta paplanom.  

Eredetileg aranyerdőt indultam csodálni, de a természet pár lépéssel előttem járt. A fák lombjuk vesztve, kopaszan merengtek. Az őszi színkavalkád ideje véget ért. Bosszankodva lépdeltem felfelé haladva az ösvényen amikor egy hatalmas alacsony felhőben találtam magam. Mesebelivé vált a jól ismert táj mintha egy steve jobs féle lsd trip kellős közepébe csöppentem volna. Földöntúli látványvilág, elvarázsolt hangulat, sűrűn kattogtattam a fényképezőgépem, mert szavakkal szimplán leírhatatlan e jelenség. Emléknek szakadozott élményfoszlányok maradtak, s pár digitális kép. Látványtöredékek. 

Szép az idő vadont járom, de nyugalmam nem találom, visszhangzik az erdő egyre, navigátor ül jobb egybe, itt az őszi rallyeszezon, hang alapján most már tudom, idős vasak modern gépek, nomeg bámészkodó népek, sört isznak és szotyoláznak, egymással jót paroláznak, gyerkőc bámul kerek szemmel, páran párban szebbik nemmel, nagyhangúan szólnak tahók, rettegnek az erdőlakók..

-Brauchen Sie etwas?

-Ein Bier bitte.

-Eine ganze Kiste?

Egy nappal korábban még gyorsulva suhannak a fehér sávok az út közepén, a sofőr odalép a Xsarának, a kipufogó öblöget egyet-kettőt, a négy henger habzsolni kezdi az LPG-t. Kilométerek tucatjait falva rohanunk a sűrűsödő éjszakában Stuttgart irányába. 

Mehetnékem támadt újra, most spontánabb módon mint eddig. Kiszállok valahol az autóból, jóféle falusias 15 € szálláson alszom, felfedezek, élményeket gyűjtök, élvezem az európai polgárság előnyeit. A sofőr kigyúrt, kopasz, a sötétben világító huskyszemű, korrekt, normális, visszafogott gyári munkás Svábföldön. Bányagépeket szerel egy gyárban, ingázik Kanizsa és Stuttgart között. Utastársam egy középkorú hölgy, házvezetőnő egy menő klinikai pszichiáternél Münchenben. Vándor vagyok. Hallgatom a történeteiket. A határ előtt gázt tankolunk, majd folytatjuk utunkat. Ausztriába érve elcsendesül a vidék, nyugalom és jólét érzését sugallja a táj akármerre pillantok. Az aszfalt kisimul, jelzőtáblák rohannak az éjszakában. Majdnem egy negyed nap még az út Münchenig, cirka 50 év lemaradásban vagyunk a sofőr szerint. Kezdem elhinni amit eddig is sejtettem.

Júliusi fülledt meleg hajnal. Kidob az ágyból. Sosem voltam bagoly típus, szeretek korán kelni. A park lombjai között pacsirta dalol. Nyár közepén még nem talált párt, nincs kivel fészket építenie. Szépséges szerelmittas áriákat dalol. Sajnálom szegényt és nem értem a nőket. Mi nem tetszik a tojóknak egy madárpavarottiban?
A bölcsek azt mondják soha ne próbáljak racionálisan elhelyezett tájékozódási pontokat keresni a női lélek útvesztőjében. Intuícióval, rögtönzéssel, spontán érzelmi reakciókkal többre megyek..

Szentivánéj után lassan rövidülnek a nappalok. 

Kapatos fiatalok tartanak haza a buli után. Megállnak a színházi szökőkútnál ruhástul fürdeni. Sanszos, hogy a facen landol pár mobillal lőtt kép.

A varjak elég okosak és lusták ahhoz, hogy túlhajtsák magukat élelemkeresés közben a mezőn. Inkább a város szívében károgva kukáznak.

Frissen házasodott fiatal pár penderül elém közvetlenül az esküvőről. Csinálj egy képet rólunk - javasolja a férj botladozó nyelvjárásban. Elég szarul festessz nem lenne előnyös, jobb lesz ha alszol egy jót - válaszolom. Az ifjú ara egyetért és a belvárosi szálloda bálterme felé vonszolná kapatos urát. Lassan ébredezni kezd a város. Pékek helyett sofőrök szorgoskodnak. Helyben már csak kevesen sütnek kenyeret, péksüteményt.

A sétálóutca vége felé még őrzik a tradíciót. Hangosan nem magyarul beszélgetve dagaszt tésztát, forgat péklapátot két fiatal férfi. Afgánok, szírek, törökök, fogalmam nincs. Egyszer majd megkérdezem őket. Nem vagyok eléggé gátlástalan. 

Valaki üres műanyagpohárból és szívószálból rögtönzött szabadtéri installációt.

Magányos bringa árválkodik kikötve.

A Tudásközpont oldalába kapaszkodva kúszik a zenit felé a Nap.

Kővázákban pampafű féleség virul a Kodály Központ melletti sétányon.

A Balokány fürdésre kevésbé alkalmas vízét szökőkút vízsugarai fodrozzák.

Dankó Pista a vidámságot hozó esti cimbora elpilledt a nagy mulatság után.

Házimacska lustálkodik a langyos aszfalton.

Nyár közepén ködpára lebeg a kutyafuttató felett. Volt idő amikor naponta kétszer erre vitt az utam.. Az utolsó taxi is elhagyja a Sörház szórakoztatóipari komplexumot.

Misztikus hajnali fények a Kálvária felett. Párába burkolóznak a würzburgi vasstációk.

A kép alapján november is lehetne de július van és kb. 20 fok. Monszun Baranyában. Hozzá lehet, hozzá kell szokni.

A szmog, ködpára, a felszáradó esővíz, az alacsony felhők együtt érdekes-fülledt hajnali látképet varázsolnak elém.

Csontváry bús bronzfeje búbján bánatos búgó gerle dalol.

Vízesés zubog szakadatlan a Cella ablaküvegén. Egy faág töri meg a lehulló víz szigorú palástját.

Varga Imre Liszt Ference a virágillatú hajnali levegőt mélyen beszívva elmélkedik az erkély vaskorlátjába karolva.

Sárga, homokszín, patina.

Régmúlt püspök veti rám szigorú atyai tekintetét, ezüst harmatcseppek hullanak sárga szirmokról.

Hatot ütött már az óra toronyőr térj nyugovóra..

hangzatos marketingszagú esetleg NSA terminológiába illő cím. Pénteken összekaptam ropilábaim -ahogy Elek az igényes kondizók társaságának tagja titulálta futóművemet- délután fölkerekedtem. Úticélom Orfű. Hangulatos jó helynek titulálta a pesti fesztiválozó hyperértelmiségi réteg és én figyelek rájuk mert minden kijelentésük megkérdőjelezhetetlen tényállítás. Folytattam volna az éta aquaridákkal megkezdett utat de egy green tinting nevű jelenség kersztülhúzta számításaimat. Photoshoppolni rühellek legyen bármilyen népszerű is. Dolgozom a megoldáson. [update: megvan a megoldás ahogy látszik is az első kicserélt képen]

csodás virgácsaim elvisznek báhová please note the superadvanced dr.oidtec™ shuelace system :D

Túrám cipőtuninggal kezdődött. Az eredeti fűző elvásott és kezdte kikezdeni cipőm cordura nyelvét. Kihajítottam és fejlesztésemet a dr.oidtec szisztémát applikáltam a helyébe. Meglehetősen winkleres, rescuesárga színben pompázik és legfőképp bevált. Nem nyúlik, nem engedni csúszkálni a cipő sarkát előre-hátra, jól tart.

Magasztos hangok szűrődtek ki a székesegyház falai mögül. Az Angster basszusainak dübörgése enyhe remegést varázsolt a gyomromba. Szeretem az orgonát azóta, hogy hanglemezről TDK kazettára másolt Albert Schweitzer Bach-válogatást nyomott a kezembe a városi könyvtár könyvtárosnője. Az orgonajáték hallgatása zenelejátszóról csak töredékélmény. A hangszerek királynőjének élő lüktetéséhez, a sípok, hangládák virtuózan kavargó hangáradatának befogadásához legjobb a hanghullámok fókuszpontjában tanyázni. A boltozat és a kőpadló finom rezonanciája, a falak között ide-oda csapódó-örvénylő magas szólamok, a visszhang teszik teljessé az orgonahallgatás élményét.

kerek és szögletes falak

ablakon beáradó fény enyhíti a félhomályt 

A bazilika csodás hangszerét a POM (Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft.) szakemberei modernizálták és építették át. Az orgonának van egy második mozgatható játszóasztala.

nem csajozásról és vidám verekedésről lesz szó, az életem előző korszaka volt. Mi lehetne akkor más mint egy lélekemelő túra, melynek második szakaszában a vándort sötét leplével borítja be az éj. Tegnap délután felkerekedtem, szép helyre indultam, eredeti szándékom szerint csillaglesre. Szándékomból a szép hely összejött. Térkép, jó túracipő, egy pirosan pulzáló amerikai és egy apró de erős fényű kéttesó típusú nyugatnémet ledlámpa nélkülözhetetlen felszerelésnek bizonyultak. Jelesre vizsgázott a bambuszszálas zokni. No vízhólyag, no kidörzsölt sarok. Magasháztól Remeterétig -Aranyhegy és Erdész út érintésével- standard az útvonal. Nem kíván sok szót. Az ezután történt kisebb kalamajka annál inkább. Remeterét után baloldalon pottyantós amolyan túrabudikat kellett volna látnom amikor rátérek az orfűi túraösvényre, széthajigált vécépapírokkal, nyitott ajtókkal, bűzzel, a szokásos igénytelen hángérien rögvalóság feltárulkozásaként. De nem. A műtárgy csak nem akart fölbukkanni. Haladtam fölfelé a zöld kereszttel jelölt ösvényen a lenyugvó naphoz viszonyítva északnak. Probably this is a navigation error. A felfedezés, az új átjárókeresés izgalmában kiértem a műútra majd a zöld csíkkal jelölt erdei sztrádán bandukoltam tovább. Sok volt a sár a munkagépek kitaposta nyomvályúkban, az előző heti kiadós májusi eső még nem szivárgott teljesen a talajba. Egy-egy nagyobb pocsolyában ebihalak vadásztak szúnyogokra. Apró jelentéktelen helyeken is mindenütt életbe botlik az ember.

békanövendékek lesnek szúnyogra

fák tükröződnek a rögtönzött tavon

Harsogó zöldre váltott a dús lombkorona, szinte esőerdei sűrűségben burjánzott a növényzet. Kalandvágyó zöld hernyók ereszkedtek selyemfonálon a vállamra, hogy potyautasként újabb helyekre eljutva dézsmálhassák a leveleket.

jeff bridges rongyol egy tron motoron

az éta aquaridák meteorzápor, a 76 évenként visszatérő Halley üstökének maradványai alkotják. ZHR 30 az északi féltekén vagyis elméletben percenként láthatok egy felet. Az ausztrálok, dél-afrikaiak, újzélandiak, argentínok, chileiek, az antarktiszi kutatóállomások emberei kétszer ennyit figyelhetnek meg. Háromszor szundizott a telefonom mire föl bírtam kelni. A Vízöntő csillagkép irányából a számítások szerint kora hajnalban, napfelkelte előtt lépnek a légkörbe az apró fénylő jeges porszemek.

itt még semmi nem látszik

hurrá a jobb fölső sarokban elhúz egy aquarida

Elindultam egy jónak vélt viszonylag közeli elhagyatott helyre ahol nincs fényszennyezés, mert vandálok cincálták szét a közvilágítás rozsdamarta lámpatesteit.

sok melóval készítettem el a blogjaim és a gépemen így látom őket:

Te Nyájas Olvasóm nagy eséllyel a remekbeszabott windows rendszert használod ezért valami más, sokkal bénább dolgot látsz a kijelződön. 

Most neki kellene állnom visszabutítani és windows konformmá tenni az egész miskulanciát. Gyanítom nem fogom megtenni. Kár idegesítenem magam. Androidon reményteljesebb a helyzet. Az android nyilvánvalóan jobban megírt rendszer. Csókoltatlak Drága Bill, sajnálom az igénytelen kompromisszumok és a szopás óceánjában vergődő felhasználóidat. Valaha én is egy voltam közületek, amíg meg nem untam a világ legelterjedtebb oprendszerével folytatott kilátástalan küzdelmet. Amióta nem állandóan a munkaeszközöket javítgatva dolgozom, megszabadultam a rettenetes tudat- és kreativitásromboló frusztrációmtól  :D

fekete festékkel fújt igényes tipográfiájú felirat egy lerombolt tettyei ház falmaradványán. Örök bölcsessége megkoronázta napom miközben felfelé kaptattam a hangulatos szűk utcában. Szépnek tűnt a hajnal, nem maradtam ágyban, lábaimat szedtem távoli határban. 

Örökös bölcsesség, alkotta fényes elme,

a fal mellett szatyorban hever drága kelme.

Mondandóm e sziporkázó szellemű mottó köré terelem. Terelném ha tudnám, mert agyam üresben kattog, a kisült szinapszisok nem áramoltatnak információt a neuronok között. Nézek ki a fejemből, bambán bámulom a monitort. Írjak a pillanat mulandóságáról, a gyorsan illanó élet után hátramaradt emlékekről, sűrűn megtűzdelve közhelyekkel? Kanyarítsak novellát sebtében két öregről kik meghaltak és házuk az enyészet martaléka lett. Talán társasház épül a helyére, vagy szépen megtervezett, igényesen kivitelezett lakóház. Ráférne az utcaképre. Örülök ha valaki jóízléssel megáldva megszépíti a környezetét. A hegyoldalban itt-ott véletlenszerűen elszórva fölépült néhány ügyesen megtervezett és igényesen kivitelezett lakóépület. 

A reggel fényei sem tartanak örökké. Elillanak ahogy a nap egyre följebb kapaszkodik a pályáján akár a budavári sikló. Lágyságuk vakító éles árnyékokkal szabdalt keménységbe vált. Tíz óra után az erőre kapó uv sugarak perzselni kezdik orcám bőrét. Nem mondhatnám magam mediterrán típusnak. Vidáman vágtázva vonulok vissza városi vackomba.  

ellesett pillanatok a Földön zajló életből. Egy napon nekiálltam fényképezőgépet 'gyártani' mert éppen nem volt. A kis szerkezet nélkülözött minden kifinomult funkciót, egy lyukkamera primitívsége jellemezte. Ez a primitívség olyan közvetlenségélményt adott amelyre semmilyen más képkészítő eszköz nem képes. Fények, téma, expozíció. A fix fókusztávolságú lencse összegyűjtötte fotonok elektronokat gerjesztenek, a jeleket egy elektronika felerősíti és kiolvassa, majd egy miniatűr számitógép algoritmusok segítségével értelmezhető digitális képinformációkká tömöríti. Gyakorlatilag ennyi. Mindegyik kép mögött párhuzamos apró élettörténet töredékek melyeket összekapcsol egyetlen közös kapocs, anyabolygónk a helyszín. Egy varázslatos világ teli élettel. Körülöttem, alattam, felettem a legkülönfélébb formában létező élőlények élik életüket, benépesítve a földet, a levegőeget, a tengereket. Bennük is élnek szimbióták és kórokozók. Mindegyik élőlény fogaskerék egy kifinomult és komplikált óraszerkezetben amit a legnagyobb tudású mesterek készítettek. A Főtervező -akár isten, akár természet, akár evolúció néven illetik- pazar munkát végzett. Emberi ésszel fölfoghatatlan a szépség, a kialakítás, a belső szerkezet, a működés, a formák és funkciók változatossága. Mindez néhány báziselemből adaptív-önsokszorozó szoftverek irányította adaptív-önépítő biohardverekbe összelegózva. 

Könyvtárnyi regényfolyamot írhatnék az élet magasztalására és nem érnék a végére akkor sem ha az egész életem rászánnám. Az emberi perspektíva roppant szűk ahhoz, hogy a földi életet a maga teljességében, lüktető színpompájában befogadja, érzékelje, megtapasztalja. Rendjén van ez így. Marad látni- és tanulnivaló amíg világ a világ..amíg a halódó Nap perzselő sugára, egy kozmikus katasztrófa, az végtelen emberi ostobaság el nem emészti. 

még nem pingálták sisakjára a bazinagy veres CCCP feliratot, simán ellenséges amerikanszkij imperiálisztnek nézhették volna a fogalmatlan szovjet proletárok és kolhozparasztok :D 

Jurijról regélek röviden. A világ hivatalosan első űrhajósa, szovjetorosz terminológia szerint kozmonautája 1961. április 12-én startolt a Bajkonur kozmodrom indítóállásából egy Szergej Koroljov írányítása alatt elkészült Vosztok 1 kapszulában. A teljesen automatizált űrjármű az orbitális pályán megtett egy kör után visszatért a Föld légkörébe. A földetérés előtt 7 km magasan Gagarin katapultált és ejtőernyővel ért földet. Vidáman mosolygó, meglepően alacsony -157 centiméteres- ember volt. Még Gigantikus Vezérünk és Nagy Vlagyimir is daliásabb termetű. Édesapja melós: ács és kőműves, édesanyja fejőasszony. Állítólag fiútestvérét a német megszállók fölakasztották egy fára gyerekkori partizánakciójuk után. Más források szerint testvéreit lengyel munkatáborba deportálták. Eredeti szakmája öntőmunkás. A szaratovi repülőklubban kezdett repülni. Katonai szolgálata alatt az orenburgi repülőakadémián tanult, repülőtisztként jelentkezett az űrprogramba. Megfelelt a Koroljov megszabta paramétereknek, életrajza remekül illett a kommunista párt ideológiájába.

Az akkori sugárhajtóművek gyengébb felszálló teljesítményét gyorsítórakéták alkalmazásával javították amelyeket felszállás után ledobtak. A norvég határhoz közeli luosztari légitámaszponton Gagarin is felgyorsított MIG-15-össel repült és találkozott a technológiát kifejlesztő Főkonstruktőrrel.

Nóóóórmáááááliiiiiis? Kérdezhetném mint Besenyő Pistabácsi. Aki olvassa blogom talán sejti, hogy dúnadánként járom a vadont. Kikapcsol, jó sport, útközben gondolkodhatom, gyönyörű a látvány. 

A természet megbolondult. Az eredmény olyan mint egy multi szellemi kihívással küzdő marketingeseinek brainstorming utáni kampányakciója melynek gigantikus kreativitással a tavasz címet adták alkotói. Ebben a kampányban minden benne van. Egy hét alatt összecsukott állapotukból teljesen kinyíló-kitekeredő-kizöldülő falevelek, egyidőben virágzó mandula, cseresznye, tulipán, medvehagyma, orgona, szinte megafonba bömbölő énekükkel termékenységüket hirdető egymást túlharsogó énekesmadarak, magukat halálrahajtó méhdolgozók. A kikelet emlékeim szerint a XXI. század első évtizedének közepéig márciustól májusig tartott. Minden növény precíz időbeosztás szerint bontott rügyet majd virágszirmokat. Ennek úgy tűnik vége. 

A langy déli fuvallattal érkező tavasz legbiztosabb jele. Nagyanyámék kertjében nézegettem az öreg cseresznyefát amint rózsaszín-fehér viráglepelbe burkolózott néhány napra. Hamar elfonnyadtak és lehullottak a varázslatosan színpompás cseresznyevirágszirmok apró zöld gyümölcskezdeményeknek átadva helyüket. Az előkertben tulipánok bújtak ki hagymáikból piros narancs sárga kabátjukban délcegen feszítve a még bágyadt napsütésben. A fa termése zöldes pirosas édes enyhén kesernyés izű üdítően lédús hólyagos cseresznye volt. Szerettem ágai között a lombkoronában ücsörögni. Mellette tornyosult a sudár fenyő amit még a 'temokrácia' -így mondták- elején ültettek. Nagyszüleim demokráciának nevezték a Rákosi és Kádár korszakot. 

Az alacsony fehérre meszelt hosszúkás alapú vályogházra merőlegesen épült az istálló. Terméskőalapjára téglából húzták a falakat régi idők köműves mesterei. Bal oldalán nagyapám műhelye. Bognár volt.

az élethez nélkülözhetetlen elem? A levegő. 78,084% N2 20,946% O2 0,934% Ar 0,035% CO2 0,001818% Ne 0,000524% He 0,0001745 CH4 0,000114% Kr 0,000055% H2 gázkeverék a modern világ millióféle szennyezőanyagával elegyítve ami a Föld belélegezhető atmoszféráját alkotja. Lélegzetvétel nélkül itt nem létezik magasabbrendű élet. A második legfontosabb elem a víz. A két hidrogénatom és egy oxigénatom alkotta molekulákból álló amfoter vegyület a földi élet alapvető építőköve és forrása. Létezhetnek még ismeretlen nem víz és szénalapú életformák anyabolygónkon kívül. Talán planétánkon is előfordulnak. Carl Sagan szerint lehetetlen, matematikai képtelenség az élet nélküli Univerzum.

A víz az égből langy esőként, puha hópelyhekként, diónyi jégként, sűrű záporként, ostor módjára aszfaltot csapkodó zivatarként hullva a föld mélyén különféle kőzetrétegeken átszűrődve összegyűlik, hogy onnan előtörve újra az égbe jusson. Sokféle káprázatos és változatos alakban jelenik meg.

Elmémbe bevésődött mondatok. '..racing, compiting is in my blood, this is my charateristic..'; '..look Stewart if you don't want to win you are not a racing driver anymore..' Komoly, szinte komor -küldetéstudat és vasakarat irányította- arckifejezéssel ejtette ki a szavakat. Vékony, szikár, gyapjashajú 60 kiló körüli úrifiú Sao Paolóból. Különleges fickó. Szájon vágta Schumit mert fiatal arrogáns suttyóként szemtelenkedni mert vele. Kötekedett a nagyhatalmú és részrehajló Balestrével. Vadnyugati stílusú párbajt vívott a taktikai és stratégiai miniszámítógép Prost Professzorral. Elsőként rohant segíteni balesetett szenvedett versenyzőtársának. Ha gonosz lennék azt mondanám egy isteni küldetéstudat hajtotta kanegér. De ez a ember úgy tudott autót vezetni és győzni mintha tényleg az atyaúristen küldte volna e szent céllal a bűnös és elkárhozni vágyó lelkek közé a Földre. Nem láttam senki emberfiát aki így autózott volna a határon akár vizen is ha kell. Lehetetlen gyorsan, dupla gázfröccsökkel váltott sebességet, hogy ne ejtse a motorfordulatot és a hengersoronként egy-egy palacsintaméretű IHI elegendő levegőt jutasson-fújjon a Honda égéstérbe. Ezalatt félkézzel ellenkormányzott és korrigált. A két hengersor töltőnyomás értékeit figyelte, állított a vízbefecskendezésen, a turbónyomáson, a fékerő egyensúlyon. Kordában tartotta az iszákos másfél literes turbómotor fogyasztását. Tette mindezt egy világhírű zongoraművész begyakorlott, könnyed mozdulataival és tudatosságával.

körül kering Földünk. Erőtől duzzadó középkorú csillagként sugározza roppant energiáját minden látható és láthatatlan tartományban. Magjában a gravitáció és a magfúzió küzdenek, e harc még sok száz millió évig eldöntetlen pontosan addig amíg a hidrogén üzemanyag kitart. Az általa szétszórt részecskeáram gigantikus buborékként borítja be a Naprendszert egészen a mélyűr határáig. Itt a csillagközi térben repül magányosan a Voyager 1, oldalán az emberiség aranylemezre rögzített üzenetével, amihez gondos kezek tűt mellékeltek és persze útmutatót a matematika univerzális nyelvén. A plutónium hajtotta RTG generátorok lemerülőben, csak a szonda legszükségesebb műszereit hagyták bekapcsolva a JPL mérnökei, a többi fűtés és energia híján megfagyott az űr dermesztő hidegében. A nagyteljesítményű rádió tányérantennája mindig a Föld felé néz a NASA Deep Space Networkön keresztül biztosítva  a kommunikációt. A rádión kapott új utasításokat tartalmazó meghajtó szoftvert két precíz digitális szalagos adatrögzítő tárolja és tölti be a primitív központi egységbe. A gáz- és porfelhőből álló csillagbölcső amelyből Napunk keletkezett egyben a Naprendszer összes bolygójának bölcsője is volt. A Nap az élet közvetlen és közvetett forrása. Ősi civilizációk, letűnt kultúrák istenítették és áldoztak az oltárán tudván azt amit mi elfelejtettünk..

Lassan derengeni kezd keleten az égbolt.

a jó öreg Wernhernek konkrét elképzelései voltak jövőjével és munkásságával kapcsolatban nem véletlenül készítette elő gondosan amerikai hadifogságba kerülését. Tudta, hogy a ruszkik barbár népség, a kedves grúz volt papi szeminaristából kommunista rablóvá majd kegyetlen diktátorrá avanzsált Sztalin valószínűleg segített volna rajta és munkatársain. Egy szibériai gulagból gyalog eljutni a Himaláján keresztül Indiába nem lehetetlen de mindenképpen gyilkos vállalkozás. Jól szituált, jóvágású és kényelemhez szokott, szerencsés csillagzat alatt született porosz junkersarjként nem ilyen sorsot szánt magának. Karizmatikus, határozott és meggyőző személyisége, vitathatatlan szaktudása és vezetői képességei révén nagyrészt megvalósította álmát. A civil űrutazás, a Naprendszer meghódítása, a mélyűrbe tett első lépések megvalósítása mozgatta, éltette, alkotta élete értelmét. Riválisa a Hatalmas Titkos Szovjet Főkonstruktőr Szergej Koroljov elismerte von Braun képességeit de a némethez méltó hasonlóan zseniális mentális képességek birtokában Ciolkovszkij tanítványaként a saját útját járta. Nem sikertelenül.

szép idő volt útrakeltem

homelesskabátomra leltem

kabát alatt búvik gépem

tollkabát gépmenedékem

kiveszem ha úgy kívánom

de addig is meg ne fázzon

vöröslik már az ég alja

kell a szűrő agyam hallja

elkapom e félmondatot

jótanácsot kutyás adott

nosza szűrjünk csúcsfényeket

ne égessen ki lényeget

bámulok az esti tájra

parázsló nap karimája

a hegy alá száll sietve

vörös ködbe hullik teste

haladni kell tovább gyorsan

e szépséget ki ne oltsam 

betoncsíkon légtornászom

bronzszoborhoz odamászom

agamemnón régi nője

szárnyas niké temetője

szarul néz ki mit mondhatok

kaphatna több hódolatot

négus lányok téli estén

német ifjak szót keresvén

lenyűgöző csodás látvány

panorámánk nem egy hátrány

öreg lett immár az este

dr.oid fáradt szálfateste

leginkább aludni vágyott

feldolgozni amit látott

a hajnalpír rózsás ujja

pannon tájam lángragyújtja

bíbor hajnal kel a nappal

süvegelném egy kalappal..

Villon kedvenc refrénje jár az eszemben..hol van a tavalyi hó.. De hol van az idei hó? Rövid vicctelünk volt eddig. Nemrég térdig gázoltam a szűz hóban, ami tűzoltóhabként tapadt a fák ágaira, most komor eső áztatja a lucsoktól szürke utcakövet. Utálatos látvány. Abnormális februári 17 fok. Szerencsétlen énekes madaraknak fogalma sincs hogyan viselkedjenek. Trillázzanak mert itt a tavasz, hiszen beépített hőmérőjük ezt jelzi vagy várjanak mert jön a tél. Tél Tábornok úgy tűnik nem áll a helyzet magaslatán és összevissza vezényli csapatait. Nem örülök ennek a ténynek. Szeretem a négy évszak változatosságát. A tavasztól szomorú szívvel lassan búcsút veszek. Most eltemethetem a telet is? Mi történik itten? 

Talán márciusban egy újabb hosszú hétvégi offenzívával nyit a Tábornok és Gigantikus Vezérünk büszke erői eposzi küzdelemben fognak győzedelmeskedni. Három hétig hallgathatom a dicshimnuszt a közmédiában. Polgárok-prolik-parasztok! Hurrá. :D 

Egy éjjel és egy nap havazott, hideg volt, száraz porhó kavargott a hegyi utcákon. Sífutónyomokban gázoltam, méhviasz védte cipőm a beázástól, a gyapjúzokni vizesen is melegen tart. Nyugodtam bolyonghattam a vadonban mint egy dúnadán, kabátom alatt a fényképezőgép amit alkalmanként pár percre vettem elő, meg ne fagyjon. Kiválóan szolgáló, hűséges, megbízható masina.

Nem tudom elégszer leírni: a természet szépesége utánozhatatlan, gyarló ember különbet alkotni kevés. Több ész és bölcsesség sem képes fölülmúlni mit nálunk hatalmasabbak keze teremtett. Csodálom a látványt, harapom a tiszta jeges levegőt, cipőm vibramtalpa alatt ropog a hó. Nem izzadok nem fázom mert a toll mi kabátom béleli melegen tart. A tél legyen tél ne taknyos langy eső hulljon borús égboltból, áztatva ereszt szürke napokon, s idő előtt ne virágozzon virág..

tegnap volt. A NASA minden évben megemlékezik hősi hallotairól, 17 űrhajósról.

Hárman egy felszállás előtti próba során bekövetkezett tűzvészben haltak meg. Gus Grisom a Mercury Seven csapat tagjaként egyike volt az első amerikai űrhajósoknak. Repült a Gemini programban és beválasztották az Apollo misszióba. Megbocsátották neki a Liberty Bell 7 idő előtti elhagyását, ami tengervízzel megtelve süllyedt az óceán fenekére. Társai körében az a pletyka terjedt, hogy beparázott. Vízcsobogást vélt hallani a kabinban és a vésznyitó mechanizmussal kirobbantotta az ajtót mielőtt  a haditengerészet mentőhelikopterei odaértek volna. Először őt mentették. A kapszulát annyira elárasztotta a víz, hogy a Sikorsky pilotájának vissza kellett dobnia, mert pislákoltak a hajtómű vészjelző fényei a túlterheléstől. Gus emiatt nem parádézhatott és nem foghatott kezet az Elnökkel. Ed White volt az első amerikai aki űrsétát tett. Vészesen felfúvódott a szkafandere ami egyre jobban akadályozta mozgását és a kezében tartott manőverező egység sem működött rendesen, szerencsére a Geminibe nagy ajtónyílásokat terveztek. Létezett nyitott ajtós, halott társsal illetve társ nélkül történő visszatérés esetén alkalmazandó vészforgatókönyv.

Fura telünk van. Plusz tíz fok körüli hőmérséklet, zéró csapadék, a madarak és a növények mind megbolondultak, trilláznak, rügyeket hajtanak mintha langy szelek szárnyán megérkezett volna a tavasz. Nosza magamra öltöttem acélkék homelesskabátomat, csodás harmincéves tollal bélelt kínai portéka gyerekkoromból, a szekrényemben leltem ott árválkodott szegényke. ÁVH szabása még ma is nagyvonalúan burkolja be testem úgy, hogy a fotóstáskám is aláfér, csak egy diszkrét quasimodo-púp látszik a kabát hátrészén. Ha a fényképezőgépem a nyakamban lóg és rácipzározom a kabátot helyes Télapó pocakom is lesz, mindez tetézve borotválkozás előtti állapotommal istenuccse varázslatos, szinte pazar látványt nyújt. Homie kabátom kellően melegen tart, egy atlétában is kis kürtőket kell nyitnom az elején, a nyílásokból pedig vígan távozik a meleg mint egy vígan duruzsoló Minikalor olajkályhából amit nagyapám nemes egyszerűséggel Szárjáncsnak hívott.

Felhős időben indultam.

Szubjektív leszek. Csípem Schumit. Ő nem egy szájkarate szamuráj, valós teljesítményt tett le az asztalra. Borzasztóan sajnálnám ha bajnokhoz méltatlan módon kellene távoznia az élők sorából. Agykárosodott, magatehetetlen roncs hősként. Igazságtalan húzása lenne a sorsnak. Kétes dicsőség Sonny Bonohoz, egy ifjabb Kennedyhez, Liam Neeson feleségéhez csatlakozni.

Lehet vitatkozni Schumacher személyiségéről, sportszerűtlen húzásairól, attól Ő az F1 kiemelkedő egyénisége. A tényeken a szubjektív érzetek és világlátás semmit sem változtatnak. Van objektív tőlünk független igazság, szépség, az események nagy része is az emberi szubjektumtól függetlenül és befolyásolhatatlanul történik. Mégis azt mondom Kedves Sors e mostani húzásod túlzó sőt igazságtalan volt. Supermant kriplivé karikíroztad. Walhalla félistenét megnyomorítanád? Talán sebezhetetlennek gondolta magát. Lehet, hogy túlbecsülte sítudását. Elképzelhető, hogy sumákolnak a franciák. De Schumit ne így legyezgesse a Kaszás kaszájának szele. 

Boldog Stirling Mossszerű öregkort képzeltem el neki.  Méltatlan az amit most Rámértél nem ezt érdemli. Akkor is ezt mondom ha tudom, hogy az égvilágon semmi befolyásom sincs a Munkádra. Átéltem tragédiákat testközelből. Rühellem a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzését. Amikor az ember remegő, csomóvá összegubancolódott gyomorral fohászkodik. Van amikor a megérzések és a remények nem találkoznak. Megérkezik a pokolba kívánt telefonhívás, kezünkben gyűrögetjük az ezerszer is elátkozott táviratot..

De egy olyan sportembernek mint Schumi ne ez jusson. Ne így és ne most. Csupán ennyit kérek. Bízom benne, hogy Meghallgatsz. Köszönöm szépen!

Gute Besserung Schumi! Du bist ein harter Kämpfer..

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok!

Mi aki e városban lakunk benzingőzben nevelkedtünk. Súlyos autóbuzériában szenvedőként ha eljön az ősz általában zarándokútra indulok a hegyre. Ez a zarándoklat gimnazista korom óta évente ismétlődő hagyomány. Volt idő mikor a parc fermében lestük a földre szállt isteneket, később félisteneket és csodagépeiket. Ferjáncz-dr. Tandary és a Cameles hosszú quattro, Ranga-Büki és a Delta, Ranga-Büki és a Subaru, Tóth Janika Peugeotban, Kiss Feri, Turán Frici a Fordban és ki tudja hány komolyabbnál-komolyabb verda, bajnok vagy bajnokaspiráns. Bámultuk a karvastagságú kéményeket, hallgattuk az alapjáraton összevissza dadogó versenymotorok mély gurgulázását ami egy gázfröccsre szempillantás alatt üvöltő crescendóba csapott át, letüdőztük a versenybenzingőzt.

Kádár János lassan megvénült. A maszekok egyre jobban pörögtek. A két németország állampolgárai rokonlátogatóba érkeztek a Balatonra, a parkolóban a keservesen kiböjtölt keleti gépkocsik szánalmas ócskasággá silányultak a nyugati autócsodák mellett, magyar ifjak vallottak szerelmet keletnémet hölgyeknek a nádasban. Hej de vidám volt az emberarcú cucilizmus. Nem panaszkodhatom a gyerekkoromra. Boldogságban telt, jófejek voltak a barátaim, jó iskolákba járhattam, kiváló tanárok tanítottak. A cucilizmus vagy ahogy ma aposztrofálják a komenyizmus hanyatlásának éveiben az emberek csendesen eléldegéltek a posványban. Fővárosunk szürke volt és unalmas, a vidék szintén. Az értelmiség gyűrött lenvászon zakóban váltotta meg a világot, nagyjából semmi sem történt.

Gyerekként színes tévézhettem otthon vagy a fekete fehéret bámulhattam nagyinál ha meguntam a lógást a cimborákkal. Megnézhettem ötszázadszor a Tüskevárat, a Dunai hajóst vagy Sándor Mátyás kalandjait. Nem voltak színvonaltalan sorozatok. Ha nem bicajoztam a Csepel Tacskón, később Cityn, mégkésőbb Szputnyikon, olvastam, fötörtem a legosdobozban, suliidőben és különórán kalapáltam a HT 1080Z-t, C16-ot, ZX81-et, vagy Miki VC20-sát. A faterja mutatott először NatGeot, egy csodamagazint. Komplett csillagtérképeket lehetett kihajtogatni a közepéből. A rokongyerek Johny szülei fizették elő Imrebának. Hosszan szimatoltam a különös illatú fénylő lapokat, életemben nem láttam még szivárványszíneket papíron. A magyar magazinok ehhez képest wc papír minőségben kellették magukat az újságosstandon.

Túrázni jó. A túrázás kikapcsol és gyakorlatilag csak egy jó cipőt igényel. Hosszú évek óta járom gyalogszerrel kedvenc hegyem. Hegy, miféle hegy? - hördült föl egyszer a büszkén nagyzoló kijelentés hallatán Andreas a salzburgi ifjú miután körbekémlelte az északi látóhatárt. Nem katlanként zárják körül a várost égig érő csúcsok szentigaz, de nekünk azért is hegy, akkor is ha összehasonlításban mindössze a nyolcezresek hegyi patakoktól és folyóktól szabdalt bokáját nyaldoshatná. Elég magas ahhoz, hogy megállítsa az esőt, elég magas ahhoz, hogy befüllessze egy elviselhetetlenül forró nyári napon a várost. Ismerem legtöbb gyalogösvényét, sok-sok emlék fűz mindegyikhez.

oszlopai a sudár karcsú fák

lombkoronájuk zöldellő tető

ösvényeit járva látok sok csodát

csak menetelek kanyargós úton

talpam alatt roppan az avar

ágak között lenge szél suhan

erdő hangja tompa halk moraj

lépdelek szikkadt keréknyomon

próbálok osonni nesztelen

így mormol és lélegzik a föld

alaphangként árad szüntelen

levegőt szív elszürkült tüdőm

szívem nyugodt új ütemre ver

míg emelkedőkön fölkaptatok

sok gondolatom új életre kel

szép pillangó szárnyal szüntelen

fonalán repülve száll a pók

ünő szimatol és továbbsuhan

a távolban fát vágnak tahók..

Csak lesek mint a lukinyúl. A japók Ázsia ufónépe. Arcberendezésük is eltér a többi ázsiai embertípus fizimiskájától, kultúrájukról, szokásaikról, munkamániájukról nem is beszélve. A tény, hogy a japán imperializmus korszakában önmagukat isteni yamoto fajnak titulálták amelynek minden más távol-keleti nép csak alávetettje lehet. Utólag mulatságos kijelentésnek tűnik az amerikai csendes-óceáni háború végkifejletének ismeretében. De azt el kell ismernem a yamato vagy yamoto fajtát kemény fából faragták a sintoista istenek. Truman próbaképpen a nyakukba zúdított egy uránium és egy plútoniumbombát. Pár százezren odavesztek. Földrengések, szökőárak pusztítják az országot. Egy-két éven belül hangyaszorgalommal újjáépítik. Siránkozank, jajgatnak, vinnyognak, folyton azt bizonygatják, hogy ez mennyire lehetetlen vállalkozás? Kötve hiszem. A japók tudnak valamit.

herr tökfej alapállapotban

Volt egy hihetetlenül karakán és önfejű kutyám..négy éve meghalt. A minap egy cipősdobozban arany-fekete fujifilm cd korongokra leltem. Évek óta hevertek ott és régi fényképek mentései voltak rajta. Ezekre írtam ki a képeimet amíg kedvem volt hozzá. CD-t írni lassú és körülményes dolog, manapság pedig eléggé ódivatú. Vettem inkább egy külső backup meghajtót és jól ráfaragtam..

A különleges CD típust kifejezetten képarchiválásra fejlesztették, németországban gyártották. Mivel megfelelően tároltam őket, csodálatosan működtek majdnem egy évtizeddel később is. Nesze nektek huhogó kretének. A számítógép DVD meghajtóját jobban megviselte a beolvasás, a kánikulában melegedett is cefetül, szerencsére külön hűtőventillátora van az optikai meghajtónak. Ha beragadt volna egy lemez vagy elkoszolódott volna az olvasófej lencséje amit orvosolni tudok -igaz a fél számítógép lebontásával- kisebb a baj. Ha az elektronika adja be a kulcsot akkor a meghajtó mehet a levesbe.. Nyöszörgött is szegény mert szinte soha nem használom. Cloudkorszak.

..és olyan képekre leltem amelyekre nem emlékeztem az idők távlatából. Maci -aki régi blogomban még Sumóként szerepel, mert ez volt az eredeti kölyökkori neve- pozőrködik a képeken.

és úgy merülök mint egy ceruzaelem

bólyákat számolva a túlpartot lesem

csak féltávnál kínlódok megáll az eszem

© reuters

Ismét megúsztuk. Jockey barátomnak ez a tizedik Final Anniversary Edition, nekem a nyolcadik. Az idei átúszást Bear Grylls szívesen beillesztette volna bármelyik műsorába. Dögletes hátszél, összevissza csapkodó méretes hullámok, horgonyon csúszó az úszófolyosó közepét elfoglaló vitorlások, óbégató és parázó vízirendőrök. Három kilométer tájékán elfogyott az üzemanyagnak szánt Petra készítette finom reggeli rántotta csak a nyomai bukkantak fel néha-néha egy jóizű böfi formájában. Amíg viaskodtunk cikkcakkba úszva a balfasz hajósokkal és a disztingváltan tomboló széllel elszámoltuk a kilométerbóját - három helyett kettő - ami kissé odabaszott a kezdeti lendületnek. Jockey piros Danny Trejo kendője egyre távolodott tőlem, mozgáskoordinációm kezdett szétesni, elveszítettem a ritmust, a kezdeti lendületemmel és jókedvemmel együtt. A lekvárabb versenyzők úgy csüngtek a hajókorlátokba kapaszkodva mint a denevérek. Nesze neked motiváció gondoltam a horgonyköteleken valahogyan átevickélve.

Amikor az Andromeda galaxisból szülei útnak indították a kis Sa'leelt nem sejtették, hogy egészen más életpályát fog befutni mint amit neki szántak. Szándékuk szerint az emberi civilizáció önpusztító tobzódását kellett volna mérsékelnie a vele küldött hatalmas tudásanyaggal. De a kis Sébastien elkurvult a Földön és különleges képességeit egója és egyéni sikerei szolgálatába állította szülei akarata ellenére. Guy és Ingrid Loeb egyetlen gyermeküket az Ég adományának tekintették, fogalmuk sem volt a tudásról és a lehetőségről ami benne rejtőzik. A kis Séb megunta a tornát és figyelme a primitív, büdös és rettenetesen hangos földi négykerekű járgányok felé irányult. Egészen apró lényként képes volt csillagközi utazásra alkalmas űrjárművet irányítani mi a bánatnak jelentene nehézséget egy kőkorszaki, versenyautónak nevezett izé terelgetése. Iskoláit otthagyta, illetve egy kis elektromosságtant tanult, figyelmét inkább a viccesebbnél vicesebb kinézetű fürge járgányok hajtása kötötte le. Munkahelyén főnöke támogatta ambícióit aki autóbuzérként egy Ferrari Testarossa 512 TR-t hajtott. Loeb a Citroën Saxo kupában utána JWRC-ben indult.

Sárgabundás kis jószág, apró rózsaszín mancsait tördelve két lábon állva izgatottan remegő bajusszal szimatol a levegőbe. Falatra vár. Úgy nyújtózkodik, hogy szinte kiesik a saját bőréből. Végre megvan. Elégedett mozdulattal elveszi a zsákmányt. Azt várnád, hogy leteszi, tűéles kapafogaival feldarabolja, majd komótosan megeszi. De a hörcsögöt nem ilyen fából faragták. Vizsgálgatni kezdi a sajtdarabot ami majdnem akkora mint a feje. Lesegeti, körbeforgatja. Aztán hirtelen vadul pörgetni kezdi mint ifjúsági bajnok a bűvöskockát és hatalmasra nyitja a száját. Erőszakos mozdulatokkal oldalirányban tuszkolja bele a szajrét, amitől a fejszerkezete fura sajtalakot ölt. Viaskodik egy darabig - pici tárolóba komoly logisztikai mutatvány bematekozni egy kiterjedt tárgyat - de végül győz a kitartás és a problémamegoldó képesség. Elégedetten arckifejezéssel és fura kalapácsfejjel csattog odúja bejárata felé amiről azonmód lendületből visszapattan. A pofazacskójában keresztben tárolt csemege nem fér be az ajtónyíláson. Most indul a kaland..

Der Hamster. Sebastian Vettel beceneve.

vagy nevezhetném muffmágnes-élményautónak is de ez az elnevezés nem írná le pontosan az érzést amit átéltem, az élmény(ké)t amiben részem volt. Egy szép nyári napon felhívott Gabi, hogy halottam-e már a Lotusról. Miféle kérdés ez? Melyik autóbuzi ne ismerné Colin Chapman autóépítési koncepcióját, a Super Sevent, Roger Moore as James Bond és Richard Gere veszettül jóképű cimbijének Espritjeit (az ultragagyi dumával: befekszik a kanyarba mint Cica az ágyba) vagy a legendás fekete-arany John Player Special F1 versenygépet amivel Senna körözött kezdő korában.

Volna-e kedvem kipróbálni a gyerekkori ábrándjaimban és bimbózó ifjúságom tesztoszterontól túlfűtött vágyképeiben megjelenő sportkocsit?

Nem lepett meg különösebben a PRISM létezése. Miért? Régóta sejtettem, hogy az NSA az Egyesült Államok egyik hírszerző szervezete, az elektronikus hírszerzés és lehallgatás specialistája ismét odabasz a magánszférának a haza védelme ürügyén. Az egyetemen annak idején alaposabban elmerültem a témában, meglepetten böngésztem a kapcsolódó angolszász forrásokat, weboldalak által közzétett dokumentumokat. A PRISM elődei a hidegháború óta létező programok. Az NSA a szuperszámítógépes architetktúrák nagyon komoly felhasználója. Szükségük is van az elképesztő számítási kapacitásra annak az irdatlan adatmennyiségnek az átfésüléséhez amelyhez az adathalászat, a távközlési és az internetes kommunikációs csatornák megcsapolása révén jutnak. A számítástechnika hajnalán is alkalmazták már a wiretapping módszereket. A hagyományos rézkábeleken áramló hívásokat figyelték és léteztek kulcsszavakra kereső nagygépes szűrőprogramjaik. SHAMROCK, MINARET, ECHELON és még a jóisten tudja hányféle szupertitkos lehallgatási művelet indult és indul ma is a szolgálat égisze alatt.

miért kísérted sziklatestem esztelenül balga

van fogalmad mennyi társad hever széjjel halva

érzed e már roppant erőm mi téged hóba sújtott

ellökhettél pár kezet mi segítséget nyújtott

jégsírban hagytad heverni ifjú erős társad

elhagyott a kitartásod tönkrement a lábad

kristálykönnyet hullat érted elátkozott égbolt

gondolj most a családodra csodálatos szép volt

vacoghatsz most csontig fagyva gyilkos éji szélben

csalatkozhatsz rimánkodva csalfa vak reményben

ember nincs ki segíthetne oly messze a tábor

ritka levegőm ködében kínoz most a mámor

figyeld szavam esztelen lény nem több amit kérek

tekints vissza éltedre lásd mit mutat a mérleg

megérte az áldozatot hogy mindezt így megélhesd

fejlődtél sok hódítással önmagadhoz képest

sirattál e tiszta szívből elpusztult barátot

néztél asszonya szemébe láttad amit látott

gondolkodj a válaszokon míg gunnyasztasz a hóba

sziklarésbe csákányt verni hitted férfimóka

kemény voltál mindig éhes erőn felül másztál

kapaszkodtál egyre feljebb bár lihegtél és fáztál

a csúcsra érve lenéztél a végtelen vad tájra

azt gondoltad hópárduc vagy a hegyek királya

elmondom hát ki az úr itt hatalmam most érezd

sok időd lesz meditálni elmélkedj s ne kérdezz

roppant erők gyűrtek régen egyenest a légbe

sziklacsipkés ormaimmal hasítottam égbe

mementónak teremtettek idők tanújának

oly dolgokat átéltem mit gyarló sosem láthat

szellemem mind tisztelik az itten lakó népek

miért kísértettél engemet mindössze ennyit kérdek..