a jó öreg Wernhernek konkrét elképzelései voltak jövőjével és munkásságával kapcsolatban nem véletlenül készítette elő gondosan amerikai hadifogságba kerülését. Tudta, hogy a ruszkik barbár népség, a kedves grúz volt papi szeminaristából kommunista rablóvá majd kegyetlen diktátorrá avanzsált Sztalin valószínűleg segített volna rajta és munkatársain. Egy szibériai gulagból gyalog eljutni a Himaláján keresztül Indiába nem lehetetlen de mindenképpen gyilkos vállalkozás. Jól szituált, jóvágású és kényelemhez szokott, szerencsés csillagzat alatt született porosz junkersarjként nem ilyen sorsot szánt magának. Karizmatikus, határozott és meggyőző személyisége, vitathatatlan szaktudása és vezetői képességei révén nagyrészt megvalósította álmát. A civil űrutazás, a Naprendszer meghódítása, a mélyűrbe tett első lépések megvalósítása mozgatta, éltette, alkotta élete értelmét. Riválisa a Hatalmas Titkos Szovjet Főkonstruktőr Szergej Koroljov elismerte von Braun képességeit de a némethez méltó hasonlóan zseniális mentális képességek birtokában Ciolkovszkij tanítványaként a saját útját járta. Nem sikertelenül.

A Szputnyik fellövése után az amerikaiak rettegtek a föld körül keringő űrhajókból a nagyvárosokra hidrogénbombát potyogtató szovjet kozmonautáktól. A véreskezű törpe cárevicsek uralkodásának hosszúra nyúlt hagyománya és az emberi élettel kapcsolatos sajátos orosz nézetek nem hagytak kétséget afelől, hogy a Szovjetunió jelentős eredményeket fog elérni a hidegháború legfőbb és legfontosabb kirakati látványosságában az űrversenyben. A sors fintoraként a német az utolsó Apollo holdmissziót  követően kegyvesztett lett és pár évre rá hasnyálmirigyrákban meghalt, a szovjet főmérnök a műtőasztalon vesztette életét egy életmentő (szív)műtét során miután a szovjet holdrakéta indítása kudarcot vallott. Ezzel az oroszok gyakorlatilag elveszítették az űrversenyt. 

Von Braun minden eszközt megragadott céljai népszerűsítésére. A náci hadigépezetet jövőbe röpítő katapultként használta, fiatalon már mérnöksereget irányított Peenemündében. Hitler konok fafejűsége és a porosz arisztokratákkal szembeni ellenérzései nagyban hozzájárultak Németország vereségéhez. A német rakéta és hajtóműtudósokban rejlő lehetőségeket a Szövetségesek hamar felismerték és a felhalmozott úttörő tudást, tapasztalatot minél előbb saját céljaikra akarták felhasználni. Wernher von Braun tisztában volt saját és munkatársai értékével. Az amerikai kormány  először Texasba telepítette őket, ahol a zsákmányolt német rakétatechnológia és hadieszközök leltározásában, megismertetésében működtek közre. Opportunistaként a Disney és az országos televízióhálózat segítségével von Braun civil űrkutatással kapcsolatos kampányba kezdett. Később Huntsville-be Alabamába költöztették csapatával együtt, itt épült fel a Marshall Space Center az űrprogram egyik központja. A lankás alabamai táj a németeknek otthonosabbnak tűnt a kies texasinál.

Rosenbergék aktív segítségével Sztalin kezére jutott az atombomba titka. Megalakult a SAC amely a Szovjetunió északi határainak közelében járőröző statégiai bombázókkal fenyegette a kommunista hatalmat és amelyre ők nagyarányú stratégiai bombázó fejlesztési programba kezdtek. Boeingek és Tupoljevek pilótái kóstolgatták egymást, egy szovjet légiparádén felbukkanó Mjasziscsev [Myasishev] M4 láttán beparáztak a nyugati hírszerzők. A Castle Bravo program keretében bemutatkozott a Teller-Ulam működési elven alapuló amerikai hidrogénbomba, a szovjet válasz sem váratott sokáig magára. A hadiipari komplexumok teljes gőzre kapcsolva táplálták a hidegháború fegyverkezési versenyét. Miniatürizálás, tranzisztorok, félvezetők, nyomtatott integrált áramkörök, digitális elektronikus számítógépek. Eljárások, találmányok melyek hozzájárultak von Braun álmának megvalósulásához. A hadseregnek olcsóbb, megbízható, kevésbé körülményesen üzemeltethető csapásmérő eszközre volt szüksége. Ugyanezzel a kéréssel fordult a párt és a vezérkar Koroljovhoz is. ICBM. Folyékony hajtóanyagú rakéta amelynek tetején nukleáris robbanófej trónol. Mintegy fél óráig tartó interkontinentális ballisztikus pályán történő repülés után becsapódik és a most már megatonnás hatóerejű töltet elpusztítja az ellenség célpontjait. Józzal ésszel végiggondolva egetverő ökörség, egyetlen idióta parancsa visszafordíthatatlan pusztulást idézhet elő, a beépített failsafe, hibaelhárító mechanizmusok ellenére. A szuperhatalmak e tényt felismerve kezdtek fegyverzetkorlátozási tárgyalásokba.

E kitérő után kicsit visszaugrok az időben: a német tudósoknak kapóra jött a katonai felkérés, mert a hordozórakéták fejlesztésével megtehették az első lépéseket a civil űrpogram irányába. Az Explorer1 műhold fellövését, űrmajmok, majd Alan Shepard az első amerikai asztronauta követte, akit egy Mercury kapszulába hajtogattak. Órákon át türelmesen várt az űrugrására a Redstone rakéta tetején ülésébe szíjazva fekve. Gagarin megelőzte és karakán, maszkulin harci repülőként, akit feszített a dicsvágy és az űrhajós jelvény megszerzésének célja -ami minden más élő pilóta fölé emeli a rangsorban- kezdett türelmetlenné válni. A NASA mérnökei bizonytalankodtak mert a Redstone nem volt a legmegbízhatóbb hordozó eszköz. Amerika első halott asztronautája pedig hatalmas blamázs lett volna az egész világon, a vadparaszt kuglifejű Hruscsov és Koroljov valószínűleg egymás vállát veregetve sírva röhögtek volna a híradásokat látván. Shepardot ekkor a szükség kezdte kínozni. Konkrétan kisdolog, mert a bőséges, indulás előtti reggeli ellenére fegyelmezett katonaként viselkedetett. Kiszállni, pisilni, újra bekászálódni, újrakezdeni az egész indítási procedúrát hatalmas presztízsveszteség. A Capcom tiszt -Shepard űrhajóstársa- közölte a szitut a Cape repülésirányítóival, akik megvitatták a (német) mérnökökkel, orvosokkal és megszületett a döntés. Mehet a vizelés az alsóneműbe. A freonhűtésű űrruha érzékelői és az asztronauta testén elhelyezett szenzorok megbolondultak, Shepard sárga tócsába áztatva nemsokára útnak indulhatott. Marginális kérdéssel szembesültek a hatalmas mérnökkoponyák. Az alantas emberi szükségletek kérdésével. Ezután kotont rendszeresítettek a további problémák elkerülése érdekében az asztronauták űrruhájához. A Mercury Atlas program fellövései közül egyik sem volt olyan hosszú időtartamú, hogy komolyabban kellett volna a problémával foglalkozni. Következett a Gemini és az Apollo missziók sora, von Braun élete álma, pontosabban az emberes Mars utazás felé vezető gigantikus lépcsőfok. Több százezer szakember, rengeteg vállalat összefogása millió megvalósíthatatlannak tűnő megoldás létrehozására a kitűzött cél érdekében. Mindezt a Kennedy elnök által kitűzött "before the end of the decade" határidőre. A Saturn V a világ legnagyobb hordozórakétájának és a kilövőállásról történő felemelkedést lehetővé tevő F1, a világ legerősebb rakétahajtóművének megépítése, oszcilláló, forgó lángfront csillapítása a hajtóműfúvókában, az első fokozat űrhajósokat károsító rezonanciájának kiküszöbölése, lekicsinyített szupermegbízható inerciális és rádiós navigációs rendszer készítése, kisméretű fedélzeti számítógép tárolt -behuzalozott- programmal, teflonbevonat, aluminiumbevonatú mylarfólia, a harmadik fokozat üzemanyagával működő áramtermelő üzemanyagcellák melyek mellékterméke iható víz, manőverezhető könnyű holdkomp, a holdkomp a Saturn V-nél egyszerűbb felépítésű hajtóműve, Deep Space Network, a Hold felszínén uralkodó extrém körülményeket elviselő, szabad mozgást biztosító életfenntartó űrruha, három űrhajós életkörülményeit napokig biztosító űrkapszula mindössze néhány a holdprogram megvalósítása során létrehozott technológiák közül.

Aki kételkedik az holdprogram hitelességében egyéb agyatlanságra is képes kreténnek tekintendő. Pár évvel ezelőtt az Apollo küldetések raktárban heverő videoszalagjait kezdték el digitalizálni jóérzésűek. A feladathoz olyan öreg szakit is kellett keríteniük aki ért a hatvanas évek végének szalagos Ampex videomagnóihoz és üzembe tud helyezni néhány őskövület példányt.

A megoldandó mérnöki feladatok mellett szinte elenyésző volt az a probléma amivel az űrruha pisikaki szakemberének kellett foglalkoznia. Az Apollo programokat már többnaposra tervezték itt nem segített az önfegyelem. A pisi egy tasakba gyűlt egy kotonszerű tölcsér segítségével. Egyes érintett űrhajósok hatalmas egója tiltakozott az S kategória ellen ezért a NASA új: B-nagy, H-hatalmas, G-gigantikus méretekre nevezte át az alkalmatosságokat. Nagydolgát az asztronauta felnőtt űrhajóspelusba végezte miközben vígan szökdécselt a hatodakkora holdi gravitációban vagy vidáman farolt a holdautóban ülve a kies holdi terepen. Fábry betyárkörtés altesti humorát nem szeretném erőltetni, mindenestre a személyi higiénia itt kevésbé releváns tényezőként jelentkezett, akár a kommandósoknál, expedíciók tagjainál, vadászoknál. A Skylab ami a Saturn rakétafokozatába épített űrállomás volt jelentős előrelépést hozott nemcsak űrwc hanem űrzuhanyzó fronton is. Az Apollo űrhajósainak nomád életvitele civilizáltabb, szinte földi keretek közé terelődött. Az ISS a dologügyet tekintve pedig maga a csoda. Zéró G alkalmatossága elkülöníti a vizeletet amelyet újrafeldolgozva vízként hasznosítanak -amely szerkezetnek külön női és férfi gyűjtőadaptere létezik- és a kakit amely más űrszemét társaságában teherűrhajóra pakolva ég el a légkörben. Esetleg égi áldásként hullik a csendes-óceáni szigetvilág lakóinak és halászainak fejére. Ilyen esemény bekövetkezésének esélye lássuk be jelentéktelen. A NASA egyik legjobb állása az űrwc tréneri pozíció. E daliás férfi feladata megtanítani az asztronautát a bonyolult gépezet működtetésére. Itt nem lehet hűbelebalázs módjára rázuttyanni az ülőkére és rottyantani ha szólít a szükség. Gondosan meghatározott lépéseket kell szigorú sorrendben végrehajtani amíg az űrhajós eljut a megkönnyebbülés állapotába. Először egy bekamerázott mockup modellen gyakorolják a precíz pozicionálást és csak ezután kerül sor az éles bevetésre a földi körülmények között. 

Az olajválság és a vietnami konfliktus miatt rohamosan csökkent az Apollo program népszerűsége. A kormány csökkentette a NASA költségvetését, Werher von Braunt aki Mars utazást, űrállomásokat vizionált és a holdprogramot csak bemelegítésnek tekintette Huntsville-ből Washingtonba helyezték. Nehezen viselte a mellőzöttséget összeveszett a vezetéssel és a Fairchildnál helyezkedett el. Kiemelkedő képességei miatt a magánszféra tárt karokkal várta. Megbetegedett és némi keserűséggel a szívében halt meg viszonylag fiatalon. Álmai fokozatosan és több évtizednyi késéssel  valósulnak meg az Apollo missziók tapasztalataira építkező Orion programban. A tudóscsapata által tökéletesített folyékony hajtóanyagú kémiai rakétameghajtást -amely egy mélyűrexpedíció esetén már kevésbé használható alternatívát jelent- évtizedes kutatások eredményeként próbálják progresszívebb, modernebb megoldásokkal felváltani. Freeman Dyson nukleáris hajtóműterve, a műholdakban tesztelt ionmotor csak két példa a lehetséges megoldásokra.