Nem lepett meg különösebben a PRISM létezése. Miért? Régóta sejtettem, hogy az NSA az Egyesült Államok egyik hírszerző szervezete, az elektronikus hírszerzés és lehallgatás specialistája ismét odabasz a magánszférának a haza védelme ürügyén. Az egyetemen annak idején alaposabban elmerültem a témában, meglepetten böngésztem a kapcsolódó angolszász forrásokat, weboldalak által közzétett dokumentumokat. A PRISM elődei a hidegháború óta létező programok. Az NSA a szuperszámítógépes architetktúrák nagyon komoly felhasználója. Szükségük is van az elképesztő számítási kapacitásra annak az irdatlan adatmennyiségnek az átfésüléséhez amelyhez az adathalászat, a távközlési és az internetes kommunikációs csatornák megcsapolása révén jutnak. A számítástechnika hajnalán is alkalmazták már a wiretapping módszereket. A hagyományos rézkábeleken áramló hívásokat figyelték és léteztek kulcsszavakra kereső nagygépes szűrőprogramjaik. SHAMROCK, MINARET, ECHELON és még a jóisten tudja hányféle szupertitkos lehallgatási művelet indult és indul ma is a szolgálat égisze alatt.
A rendkívül népszerű Playstation 3 lelkét adó IBM Cell processzor katonai szuperszámítógépes rendszerek alapjaként is szolgált. Watson a gépszörny amely rommá verte Jeopardyban emberi ellenfeleit, kifinomult algoritmusa segítségével képes volt az elhangzott kérdésekre értelmes válaszokat adni. Az előbb példaként felsorolt hardverek több évesek. Semmi kétségem affelől, hogy az NSA ennél sokkal fejlettebb rendszerek birtokában van, olyanokéban amelyek évek-évtizedek múlva szivárognak be a civil számítástechnikába. Mire használható egy watsonszerű rendszer? Például mobiltelefon beszélgetések, internetes csevegések automatikus kiértékelésére. Kevesebb elemző munkájára van így szükség, kevesebb embernek kell akkurátusan végigbogarászni az összes kapcsolódó információt, összefüggéseket keresve. Sok lány csereberélt az évfolyamomban mindenféle kézzel írott és nyomtatott kidolgozott tételt, jegyzetet. Kalákába álltak össze és úgy dolgozták ki a tételsort. Gyakorlatilag a nagytankönyvből írtak egy majdnem ugyanakkora terjedelmű kistankönyvet amit módszeresen szó szerint beseggeltek. A megoldás tökéletesen működött addig amíg a vizsgáztató nem kezdett el 'forgatós' kérdéseket feltenni. Mi köze ennek a titkosszolgálatokhoz? Ez a precíz, aprólékos, lelkiismeretes és kitartó információbefogadási módszer ami a nőket remek elemzővé teszi. Egy link-tróger hozzáállású felületesebb férfi nem biztos, hogy megtalálná azokat az összefüggéseket amit a kollegina előkotor az irdatlan adathalomból. Egy watsoni gépagy ezt az adatelemzéssel töltött időt a töredékére szoríthatja le. Miért fontos ez? Mert annak a töméntelen információmennyiségnek a (valós idejű) feldolgozásához ami a PRISM keretében együttműködő tech óriások révén az NSA-hez kerül szükség van a gyorsaságra.
As a law abiding citizen you don't have to fear..mit mondhatnék: fuck you. Kis hazánkban is jogszabályok rendelkeznek arról, hogy a mobil távközlési szolgáltatók kötelesek infrastruktúrájukon belül hozzáférési pontokat kialakítani a nemzetbiztonsági szolgálatok részére. Ugyan miért ne biztosítanának az Guardian által felsorolt informatikai vállalatok állandó hátsó ajtón keresztüli hozzáférést az NSA szerverei számára? Naivan gondolkodik aki azt hiszi, hogy mindez csak a FISC különleges engedélye birtokában történhet meg. A szeretett nagyszakállú nagycsaládos 'jótevő' pakisztáni kinyuvasztása után, semmivel sem lett kisebb a fenyegetettség. A hidra nem pusztul el egy fej elvesztésétől, nyilatkozták a bennfentesek.
Aggasztó jelenségeknek nézünk elébe. A gagyi flash gyengéit kihasználó webkamerás megfigyelés lehetősége eltörpül az NSA brutális információelszívó képessége mellett. Az RFID chipek, közkeletű új nevükön NFC-k minden okostelefonozó mozgását, szokásait követik. A bankkártyák kommunikálnak a hálózattal, az LTE és HSDPA adatforgalomnak nyoma van. A facés, twitteres és más szociális hálókon, megosztókon elkövetett bejegyzéseknek szintén. Ezek alapján könnyű a kapcsolati hálókat, státuszt, szokásokat felmérni. A digitális világban nincs láthatatlan, nyomot nem hagyó állampolgár. Az internet XXI. századi Robinson Crusoejaként tengődő analfabétái egyre kevesebben vannak. A felhasználói szokások változásával változnak a megfigyelési szokások. A szét majd összekapcsolódó digitális adatcsomagok óceánjába merített számítógépes hálóval nyert információk módszerénél jóval egyszerűbb és kevésbé fáradságosabb a nagy szolgáltatóknál közvetlenül kukázni.
A demokrácia a démosz uralma. Sajnos ez a meghatározás sohasem működött igazán, a démosz nevében mindig egy kisebb befolyásos réteg gyakorolta-gyakorolja a hatalmat. A hatalmat pedig meg kell védeni. A hatalom sokszor érzi magát fenyegetve külső vagy belső ellenség által. Hirdeti a szabadságot de aggasztja a korlátlan szabadság. Talán a hagyományos kommunikációs csatornák -családi, baráti beszélgetések- használatával szolgáltatjuk ki legkevésbé magunkat a megfigyelési gépezet örökösen figyelő árgus szemeinek. Bár egy jó lézeres letapogató megoldást nyújt erre a problémára is :]
