parittyázás a Jupiter körül or the slingshot gravity assist maneuver, NASA artist's concept
A New Horizons kutatórobot az emberiség első hírnökeként a Pioneer és Voyager űrszondák által kitaposott ösvényen haladva ma megérkezik a Plútóhoz. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (United States Department of Energy) laboratóriumában előállított megbízható és jól bevált radioizotóp termoelektromos generátor -RTG- látja el energiával, ugyanúgy mint elődeit. Korszerű elektronikus félvezető alapú retromodern technikájával sokkal pontosabb adatokat szolgáltat majd. Az űrutazás idejét az optimális indítási ablak kihasználása, az erőteljesebb Atlas V indítórakéta és a Jupiter gravitációs mezőjét felhasználó pálya is csökkentette. A New Horizons az eddigi leggyorsabb űrjármű amit útnak indítottak a Naprendszer pereme felé. A földi csapatban jelentősen nőtt a nők aránya: mérnökök, programozók, fizikusok, tudósok és társaik dolgoznak együtt a férfi kollégákkal ami örömteli és megfontolandó döntés az élet más területein is.
A High Gain Antenna mindig a Halvány Kék Pont felé irányulva kommunikál a NASA Deep Space Network-ön keresztül, a rádiójel több mint négy órát utazik, ami elképesztő mérnöki munka ismerve a rádióadó teljesítményét, a távolságot és a rendelkezésre álló plutónium dioxid bomlásával fokozatosan csökkenő elektromos teljesítményt. A Plútó és holdjai, a Kuiper öv kutatása után szerencsés esetben évtizedek múlva újabb nagykövetként léphet ki a Naprendszert körülvevő napszélbuborékból, hogy elinduljon a mélyűr felé vezető végtelen úton. Apró megfontolt első lépések ezek..
Freeman Dyson angol fizikus és csapata a XX. század második felében a nukleáris fellángolás idején kezdett foglalkozni egy lehetséges nukleáris meghajtás koncepciójával. Az első hagyományos robbanószerrel végrehajtott kísérletek optimizmusra adhattak okot és a gyakorlatban igazolták az elmélet helyességét. A technika akkori állása nem tette lehetővé a végleges működő megoldás kidolgozását, a szupertitkos Orion Projektet leállították, a nagyteljesítményű impulzusmeghajtás terv maradt. Egészen mostanáig. A Boeing bejelentette új szabadalmát amely a régi koncepciót eleveníti fel modern formába öntve. Lézerek indukálta fúziós impulzusok és fisszió termelte energia kombinálásával egy viszonylag takarékos hatás-ellenhatás elv alapján működő meghajtást dolgoztak ki. A DARPA projectek nem vesznek el csak idővel átalakulnak és korszerű köntösben lépnek újra színpadra. Mit jelent ez? A gyakorlati megvalósítás új utakat nyit az űrutazásban. Az üzemanyagpazarló és kisteljesítményű kémiai meghajtást leválthatja a nukleáris alapú, ami elérhető közelségbe hozza a Naprendszeren belüli és az azon túli emberes missziókat. A scifi valósággá válik, űrkolóniák és bányatelepek alakulhatnak, a Marson és az óriás gázbolygók holdjain. Évtizedek múlva emberek hagyhatják el a naprendszert. Wernher von Braun álma még ha lassan is valósággá válik. Azt hogy az asztronauták és kozmonauták szervezetére miképpen hat a kozmoszból és immár a hajtóműből is érkező megnövekedett dózisteljesítmény senki sem tudja. Scott Kelly és Mihail Kornyenko az egyéves ISS misszió keretében most kutatják a hosszútávú űrutazás biológiai hatásait.
A jövő elkezdődött, a bennem lakó és a hétköznapok földhözragadt valósága által vissza-vissza rángatott a lehámlott gyermeki lélek megmaradt foszlányait magán viselő idealista lény ilyenkor új hírekre várva kíváncsisággal telve fürkészi a távoli horizontot..
