míg a marsutazás maga a megtestesült tudományos fikció

szúnyogjárta finn fenyvesekben eero elbeszéli egyenesben

magát a sáros anyaföldhöz ragadt hősszovjet rögvalóságot

láthatod a fából acélból faragott brezsnyevi dinoszauruszátkot

átgázol patakon gázlón rézsűn kövön füvön felázott földúton

és gázolaj hajtja nem holmi préselt hevített instabil atom

e költő ki bakaként szemével megannyi testes gépet látott

azt hitte rongyos terepzöldben megválthatja a világot

mikor helyére terelték a megkopott páncélos hordát

mi csörgő hernyótalpon járva magasan hordta orrát

húzatva hörögve haladt hány hasonló hatkerekű batár

csendes őszi fényben fürdött a lőtérmenti határ