mielőtt megítélnél leírok pár dolgot.. munkavállalós posztom nem a szegény kis megnemértett trombitás szimbolista klapec nyöszörgései című nagyszabású ciklus egyik darabja vagy a padok közé esett férfi hiábavaló halálhörgése :D Egyszerűen negatív tapasztalataim összegzése a témával kapcsolatban.. Van pár elenyésző pozitív élmény is -sajnos nem ez a trend- legalábbis saját szemszögemből nézve biztosan nem.. Blogom abszolút szubjektív, világlátásomat, érdeklődési körömet, élményeimet, hangulatváltozásaimat tükrözi és sokszor nem felszínes, habkönnyű búvársajtós olvasmány.. und manchmal knallhart..
A hoplita nem véletlenül feszít a fejléc jobboldalán az árnyékban. Küzdelmes életem szimbóluma, a kemény, konok, viharedzett, szívós, megtörhetetlen, sokatlátott faszié, azé aki nem hátrál meg és szalad el a legelső nehézség láttán és emiatt sokszor rá is baszik.. Önfényezőműhelyt most azonnal nyithatnék, nemde? :D Hát nembazmeg.. Nyilván egyik példaképem FaNándor többet mesélhetne neked a viharedzettségről de itt és most a lelkitörténésekre reflektálok elsősorban.. Persze vannak sokkal szarabb életek is.. most azonnal elindíthatnék egy siránkozós magyar negatívaukciós licitfórumot kitömve a tátongó piaci rést :D
Minden munkahelyemen szerettem dolgozni, egy kivétellel. Munkaadóim a legjobb emberüknek neveztek, gondolom nem ok nélkül. Nem tudok elképzelni olyan munkahelyet ahová gyomorgörccsel kell indulnom minden reggel, ugyanúgy nem hiszek abban sem, hogy a munkavégzést munkaidőben és nem eredményben mérik. Ahogyan olyan munkahelyben sem ahol hüjéredolgozod magad miközben munka mellett éhenhalsz. Ezt hagyjuk meg Bangladeshnek és a hasonlóan fejlett országoknak. Ami az emberiségre nézve kurvanagy szégyen, de ha ismered a történelmet egyáltalán nem találod meglepőnek. Szükségem van a sikeresen elvégzett munka utáni jóleső örömre mielőtt nekiállok egy újabb feladat megoldásának. Értem, hogy Magyarországon a munkaadók profittermelő droidnak -robotrabszolgának- tekintik a munkavállalót, a magyar vállalkozók közül sokan alamizsnaként és szociális juttatásként tekintenek a munkabérre és a legtöbben a fizetés és nem a kihívás alapján választanak munkahelyet. Tudom, hogy az állami gépezet koncraéhes hiénaként rabolja le a vállalkozásokat, örökös rablópandúr játék ez, szereplői civakodó kocsisokként ülnek az ország szekerének bakján és elvileg mindkettőjüknek ugyanabba az irányba kellene terelniük a lovakat. Konkrétan leszarom. Konkrétan ezért alacsony a magyar termelékenység.
Egészen 2010-ig kellett várnom azokra a technikai újításokra amelyek lehetővé tették, hogy céltudatosan elinduljak azon az úton amin haladok. Nem lehet mindenki programozó, mert nincs meg mindenkiben az absztrakt alfanumerikus szimbólumokban és tételekben gondolkodás matematikai képessége.. bennem sem volt meg soha. Ha meglett volna mint VétekLajosban aki már gyerekkorában assemblerben tolta most programoznék. Basic-ig és c++ -ig jutottam el. Most tudok egy kicsit html-ben de inkább css-ben mókolni. Nagyon nem mindegy, hogy valaki gagyisztáni betanított programozó vagy teljesen önállóan gondolkodni képes ász. Lesz idő a nem is olyan távoli jövőben amikor a gépek jobb kódot fognak írni az embereknél.. AlphaGo esete a legjobb példa. Értem, hogy a neumanni bináris kódolásra alapuló rendszer jobban megfeleltehető egy digitális elektronikus logikai kapu működési elvének.. de az emberi agy nem digitális huzalozású. Jóval bonyolultabb, outputja végtelenül változatos és esetleges. Nagyonkomoly képességű arcok tervezték [a földi agyak] moduláris felépítését és működését, beleértve a valósidejű folyamatosan érkező sokcsatornás jelfolyamból történő szűrést, jelfeldolgozást, a releváns információk absztrakcióját, tárolását és hasznosítását :D
Iskolai éveim alatt folyton rajzoltam a padban kismillió csomagnyi irólapot, penteltollat, rotringceruzát és rotringceruzatöltetet elhasználva.. Tanáraim valószínűleg hüjegyereknek tartottak egészen addig amíg el nem érkezett a gimnáziumi továbbtanulás ideje és megtáltosodtam.. Nagyon sok múlik a jó tanárokon, a jó képzésen, a jó munkahelyi környezeten, a jó főnökön.. az embereket sokkal jobban motiválja munkájuk és eredményeik megbecsülése mint bármilyen prémium.. ha nem így lenne infravörös tartományban érzékelő szalagmenti gyártórobotok lennének egy világításnélküli délkínai üzemben. A mocsadék munkavállalója nem egy éjjelnappal kis téemkával kifingásig hajtható és eldobható robot.. ez itt a kurvanagy probléma tisztelthölgyeim/uraim.. persze megoldható a legtöbb feladat robotizálása és gazdaságilag nyilván ez lenne a legegyszerűbb.. de a közgazdaságtan egy elvont modellekkel dolgozó társadalomtudomány aminek tételei nehezen értelmezhetők az emberi civilizáció világán túl (mint általában a legtöbb társadalomtudomány tételei).. a természet törvényeivel pedig konkrétan szembemennek.. kesudiós nobeldíjas amerikáner ide vagy oda :D
Yo.. most elapadt a flow és eltűntek az asszociációképek ezért befejezem az okoskodást.. #thinkaboutitfuckers.. :D
