szerencsére

a virágok nem hitelből bontanak szirmot

a madarak sem kamatoskamatra dalolnak

hajnalban horizontra kél a narancs napkorong

a forrás csakúgy csendben csobogva csordogál

azthihetnéd ideirkál az új szabolcska mihály

s ha nem tudnám összeköt valódi köldökzsinór

lehetnék holmi bankár ki válságról papolva pánikol

míg művilágunkban incifinci koronás víruska tarol

az élet kegyetlen öntörvényű titokzatos talány

elvárt szép profitot hozó stabil hitelállomány 

aztmondom színtisztán életidegen

legalábbis nekem ki sem számzsonglőr

sem shortoló spekuláns nem vagyok

és zéró öncélú terméket gyárthatok

hogy olyan kidobott hulladék legyen

ami fetreng majd egy távoli szeméthegyen

mert a hulladék én magam vagyok

gyanítom elbasztam e mondatot

mit is akartam talán nem is tudom

megvan az ész hiánya és acélos szorgalom 

világhódító legyőzhetetlen kombináció

de mégjobb a pusztítóan tohonya tahó