ezüsteső

 2019.08.14.

ee.jpg

-Epstein, látogató!- vakkantotta unottan a fegyőr. A zárkaajtó kinyílt és kolhozparasztarcú James állt a derengő lámpafényben. Méretreszabott acélkék szmokingjához nem húzott nyakkendőt. Passzentos bőrkesztyűbe -a lehetőlegelegánsabb londoni szalonban készítették a legfinomabb nappabőrből- bújtatta ökleit és az éltes előzetes fogvatartottra nézett. Huskykék szemeiben rideg közöny. -Őfelsége nem szereti ha a családtagjait zaklatják- és azzal a lendülettel ütött. Ahogy szokott. Ahogy ezerszer láttad.. probléma megoldva.. :⫐:⫐

Thug life.. pár epsteinféle még nyugottan elhullhatna.. tömegével.. Apropó a Beatlesmenedzser is Epstein volt.. ööö.. és ő is elhullott.. sajnos már nem tudta mások szorgos munkájának gyümölcsét [ki]élvezni.. 

Az élet hosszútávon mindig igazságot tesz.. nekem legalábbis ez a tapasztalatom.. És ez az igazságtétel minden esetben tökéletesen igazodik a tett súlyához.. Igaz, kicsit mindig sokat kell várni de megéri.. 

Ezüsteső esik monoton. Egyhavi átlag egy nap alatt. Ahogy az új időjárástrend diktálja.. Hétfőn még a nyár legmelegebb napja volt. Nyilván ezt a napot választottam egy kétórás intenzív hegymenethez, hogy meglessem a Perseidákat.. Perseus fénylő fürge kis haverjait :⊐

Ember tervez.. Csodás lányokba futottam az első brutál emelkedő előtt. Aztán ráébredtem, hogy valószínűleg nincs nő aki ezt a tortúrát hiszti és picsogás nélkül végigcsinálná velem holmi tyúkszaros nyári meteorzápor kedvéért. Vinnyogva zúgtak a bokrok kétfelől.. szúnyogkurvák gyülekező serege.. na ez egyre jobb lesz, gondoltam míg sokatlátott terepfutócipőmben lépdeltem felfelé a kerekre kopott kavicsos sziklákon.. A csúcs felé közeledve beszédhangoktól zeng az erdő.. De nincs előtted óbégató népség mert a fellegekből szól a hangjuk, mint az Úré Babits versében.. Prolik a kilátóerkélyen.. Továbbmegyek.. végre először leejt az ösvény.. kiáltna fel a túrafösvény.. Sötét van.. de holdvilág fénylik sárgásan kegyetlen.. Több kilométeres körzetben minden hegyihelyet jobban ismerek mint a tenyeremet.. amivel időt nyerek.. A kilátó üres.. A Hold alatt a város pisla fénye.. világít a kósza bámész szemébe.. ZHR 10-20 a normál 60-80 helyett.. egek.. Pár röpke csodás villanás és semmi más.. Várok.. és megjönnek a párok.. munkásosztály ifjú sarja.. két csávó egy csaj.. a tudományt mind jól leszarja.. Megterítnek és pofáznak.. ropit, kekszet rágcsigálnak.. pisztáciát szórnak földre.. kezem szorulna ökölbe.. fejit kilátóba basznám.. aztán párszor megtaposnám.. mint a barbár ordítanék.. pusztításom igen derék.. menyecske megpocsékolva.. társai mind betonporba.. vérbefagyva ott hevernek.. miért voltál bunkó balgagyermek?.. kérdé a kapuban Péter.. ostobaság ocsmány métely.. düh és harag szülőatyja.. közben a zárat matatja.. hogy a kaput tágja tárja.. ime a mennyek országa.. Ejjj te barbár dühödt barom.. nem lesz kutyaforradalom.. holmi redvás kilátóba.. ráhagyom az olvasómra.. gondolatim többi magját.. nem bassza el csudás napját.. az épeszű fenn a hegyen.. bosszúálló veszedelem.. :⫐

Elhúztak a proletárok.. fejem fölül mint az átok.. elillant a szörnyű méreg.. mélyűrnyugodtságú lélek.. költözik most szépen belém.. egy anyuka toppan elém.. meg három gyerek apukástól.. kis családi kalandtábor.. Meresztem a szemem egyre.. miafaszér jöttem hegyre.. kellemes szél lengedezik.. és vajon mi következik.. chipset, ropit rágcsigálnak.. közben hangosan pofáznak.. Csodás estve, csodás éjjel.. a fejem robbanna széjjel.. csendben röhögök magamba.. emberfia istenbarma.. önnönmagának az első.. jólelbaszott egobelső.. 

Elillannak mind a népek.. egy kis nyugodalmat kérek.. hanyatfekszem koszlott padra.. aztán mikor odabaszna.. a természet csodás csókja.. álomképek kutyaólba.. Höjjafrancba nealuggyál.. álompercet máskor lopjál.. bámuld csakszépen az eget.. sziporkázó csillaghegyet.. Ketten jönnek hálózsákkal.. haragba vagyok a mával.. megágyaznak és pofáznak.. zenhangulatomba bemásznak.. Zörgőzacsi piásüveg.. mindjárt kettétörlek öreg.. basznádszájba szülőanyád.. itt nem hagyom ezt a tanyát.. míg perseidát meg nem látok.. íme megtört hát az átok.. Bazinagy csík repül srégen.. fejem fölött fenn az égen.. örömködöm hanyattfekve.. táncolhatnék mint a medve.. holmi redvás mutatványba.. Behatolhacc már a lányba.. mert szedem a sátorfámat.. áldoztam a tudománynak :⊃

Setét erdő.. csillagösvény.. nem értékeli a fösvény.. Sok pókháló szúnyog ellen.. ezzel edződik a jellem.. Balra tőlem sötét torony.. tetejéről megláthatom.. Orfű csillagfényes partját.. legszebb nyári napnak tartják.. 

Késő éjjel, az út hosszú.. vaddisznóban dühödt bosszú.. morgolódik süsnyés alján.. elosonsz mint holmi talján.. ki Nápolyban foszt ki szállást.. a kéretlen invitálást.. kéretlenül dobom vissza.. megtiporlak suttyócsicska.. Bocsesz drága kedves vadkan.. hogy itt tanyázol nem tudhattam.. gondoltam beljebb a mélybe.. nem túraösvénynek tövébe.. Gímszarvasok hangja hallik.. éppen bőgéspróba zajlik.. ha belépnél az áriámba.. meglehet a tököd bánja.. Mert mindegyik tökös legény.. az éji élet igen serény.. a vadon kellősközepén.. 

Szép volt jó volt.. elmúlt lassan.. megtörtént, hogy leírhassam.. :⊃

A bejegyzés trackback címe:

https://projectkronos.blog.hu/api/trackback/id/tr6415008616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása