-Willybá oknélkül nem szokott egy próbarepülésre kilátogatni..  Nézte az összesereglett tömeget. Csupa magasrangú tiszt Luftwaffe, Wehrmacht, SS egyenruhában. Fényesre suvickolt bőrcsizmájuk tompán ragyogott a bágyadt tavaszi napfényben. A felhőalap kissé leereszkedett, lógott az eső lába. Végigsimított elsőosztályú vaskeresztjén. Huszonegyévesen tüntették ki vele mint legfiatalabb ászt. Egy adjutáns a kifutópálya közepén álló rögtönzött emelvényhez kísérte. -Szentszar! -kiáltott fel kishíján. Göringgel, Himlerrel, Heydrichhel nézett farkasszemet. Heydrich pengeszájának széle meg-megrándult ahogy jéghideg kegyetlen tenkintetével méregette. Azt beszélik ő lesz a Führer utóda egyszer. Isten irgalmazzon mindenkinek akkor.. szinte félve fűzte tovább a mondatot mintha attól tartana másnap már Zündappos futár kézbesíti a Gestapo Gondolatrendészeti Ügyosztályának idézését. Kishíján elmosolyodott. Belső monológja elnyomta a rövid vezérkani szónoklatokat. Hirtelen Hitler penderült elé, fényes jövőképről és nagy változásokról beszélt hevesen gesztikulálva. -A manus tud valamit. Beszélni biztosan..  a Führer megragadta mindkét vállát és sok szerencsét kívánt a küldetéséhez. -Mein Freund? Nem vagyok a barátod te kis hisztérikus pöcs.. mondjuk én is hisztérikus pöccsé váltam volna ha egy zsidó műkereskedő évekig hiteget. Hátat fordított a tömegnek és kimérten bemászott az Me pilótafülkéjébe. Utoljára intett egyet, feszesen tisztelgett, majd leült, beszíjazta magát a pilótaülésbe és egy határozott mozdulattal magára zárta a fülketetőt. Ez a gép más. Új rejtőmintákból áll a festése, megerősített sárkányszerkezetű, a DB motorhoz nagyobb kompresszort kapcsoltak, új az ötágú légcsavar, robosztusabb a futómű, keskenyebbek a belépőélek, minimálisan hátranyilaztottak a szárnyak. És sehol egy felségjelzés. Se a szárnyakon se a vezérsíkon. Érdekes. Végignézett a műszereken.. indítózott. Halotta az indítómotor jellegzetes nyihogását amint próbálja legyűrni a hatalmas hengerekbe zárt légoszlopot, a benzinpumpák zaját ahogy a repülőbenzint áramoltatják a mechanikus direktbefecskendező rendszer fúvókáiba. Aztán életre kelt a V12. A gyújtási sorrendnek megfelelően először apró diszkrét majd egyre nagyobb lángnyelveket lövellt a hat-hat rövid kipufogó.. a jobboldali ötös finom kék pamacsokat ereget. -Ezek elitszerelők, a gyár legjobbjai és nem tudnak, egy rohadt befecskendezőt úgy beállítani, hogy az olajfilm rajta maradjon a hengerfalon. Alapjáraton duruzsolt a gép, végre megjött a kabinnyomás is.. két szerelő kihúzta az ékeket a főfutók kerekei alól és ő megkezdte a kigurulást. Finoman mozgatta a gázkart, rutinszerűen kipróbálta a kezelőszerveket. Rápillantott a műszerekre. Igazából a Focke-Wulfot jobban szerette, szívesebben repült volna vele de úgy hírlik a BMW valamiféle forradalmi hajtóművet -ahhh milyen fellengzős kifejezés- fejleszt gőzerővel. Sajnos még nem eléggé megbízható. Talán egyszer berepülheti az új gépet is. A műszerfal tetején terpeszkedő sötétszürke wolframötvözet dobozt nézte. A piszkosfehér előlapon vörös ZRSE felirat, öt apró izzó és egy fekete bakelit forgókapcsoló ein-aus állásokkal. Ennyi? Ez a Birodalom jövőjének kulcsa, egy egzotikus fémszar a műszerfal tetején? Szkeptikusan méregette. Zeitraumsturz Einheit. Ilyen idióta nevet csak a Berlini Birodalmi Akadémia nagykoponyái tudnak adni valaminek. Közben a botkormányt maga felé húzva felszállt és tett egy tiszteletkört a repülőtér felett. Aztán ráállt az új Q rádiójeladó irányjelére, hogy megkezdje a küldetését. Tizenegyezer méteren 703 km/h sebességnél a bakelitkapcsolót ein állásba fordította a titkos parancsnak megfelelően. A pilótafülke plexiüvegén visszatükröződve látta a készülék hűtőnyilásain komótosan átszivárgó narancsvörös fényeket.. -Melegszenek az elektroncsövek.. Kigyulladt az első izzó.. fehér fénnyel pislákolt.. majd a második.. vánszorgott az idő. Melege volt. Meglazította pilótakabátja nyakrészét. Érezte a hátán lassan lefelé csorgó izzadságcseppeket. Furcsán zümmögött a fejhallgatója. Nehzebben vette a levegőt a maszkon keresztül. -Rádiócsendben röpülök és mégis zúg a rádió.. mijaiste.. Mind az öt lámpa égett a ZRSE előlapján. Rettenetesen szédülve dugóhúzóban zuhant a vakító kékségbe. Ordított a tehetlenségtől mert a repülőgép nem reagált semmilyen kormánymozdulatra. A DB motor üvöltése betöltötte a pilótafülkét, veszett varrógépként zakatoltak a befecskendezők, levegőért kapkodott, ólomsúlyú kezével megpróbálta elérni a botkormányt. Látását a perifériákról bekúszó alattomos fekete köd tompította el. Pilótaruhás apró önmagát látta lebegni az üres pilótafülkéjű idegtépő géphangon vonyítva zuhanó Messerscmitt felett..

Felriadt. -Miarosseb.. hideg verítékben úszott. Napsütésben repült ötezerötven méteren, motorhőfok, olajnyomás, töltés.. minden műszer adata üzemszerű. Körbekémlelt. Jobbra-balra billentette a gépet. Zöldellő szántóföldeket látott maga alatt, egyre sűrűsödő perifériális településeket, végtelen hosszú aszfaltcsíkot. A ZRSE lámpái sötétek a kapcsoló alapállapotban. -Miafranc ez? Rémálom? A benzinszint kicsit alacsonyabb volt. És ennyi. Mintha sétarepülne. Ipartelepek és elhanyagolt külvárosi épületek úsztak a repülőgép szárnyai alá. Vasúti sínek. -Elég nagy városnak tűnik. Junghans repülőórájára pillantott. Délután egy óra ötvenhat perc. -Scheiße, scheiße,scheiße.. -Várjunk csak ez egy folyó hidakkal! Hatalmas díszes épületek a két partján.. -Rohadtul-rohadtul ismerős.. Hildával jártunk itt '39-ben mikor még repülőkadét voltam. Parlament.. -Na sowas, es ist Ungarn. Hatalmas színes tömeget látott a rakparton. Zuhanásba vitte az Me-t, hogy közelebbről szemügyre vegye a dolgokat. A nép integetve éljenzett. -Mi ez valamiféle népünnepély? Figurázott egy kicsit, hátonrepülve dugóhúzóban röpült, majd gondolt egyet és bömbölő motorral átsuhant egy cicomás kőhíd alatt.. -Mein Gott, Lanzhid oder was! A tömegnek tetszett. -Elmehetnék jóféle légibohócnak- röhögött. Egy kis színes repülőgép húzott el mellette jobbfelől. Egy idősödő szikár muki vezette. Ilyen cirádás papagájfestést még életében nem látott. -Emelkedik mint a szakrament, ügyes kis dög ez. Üldözőbe vette a papagájgépet. Szinte látta az ámélkodó arcokat, hátradőlő testeket a tömegben. -Akkor játszunk egy kicsit- és szabadjára engedte vadászösztönét. -Ez a fickó kurvagyors és ügyes, de nem eléggé.. Kergetőztek pár percig a hidak alatt és a folyó felett.. majd megunta a játékot. Elersztett egy rövid sorozatot a két MG-ből. A nyomjelző lövedékek csak kicsit tévesztettek célt. Nem szerette ha légiharcban alázták. A következő sorozat elkaszálta a papagájgép függőleges vezérsíkját. -Ébenfából építették ezt?- morfondírozott. A szikár fickó tényleg jó pilóta volt és letette a gépet a folyó vizére, két felfújható narancsszín rádiózavaró bólya közé. Látta amint a gép mellett úszva evickél. Megbillegtette gépe szárnyait. Méltó ellenfél. A pilóta mintha intett volna neki. Teljes gázzal emelkedve hagyta el a helyszínt. Még látta a mozgolódást lent a tömegben, a piros és kék villogó fényeket a közeledő járművek tetején. Nemsokára elérte a tizenegyezer méteres magasságot. 707km/h-nál elfordította a bakelitkapcsolót és várt.. Megpróbált nyugodt maradni.. 

Négyezerötszáz méteren repült. Alatta végtelen kékeszöld víztükör. Szinte teljesen sima, csak alacsony hullámokat látott. -Valamelyik óceán fölött lehetek.. Hirtelen széllökés dobálta meg a gépét. Kétfelől két kékes-ezüstös valami húzott el mennydörögve.. -Beszarás- csak ennyit tudott kinyögni ámélkodva. A furaformájú repülő szerkezetek nagyívű fordulóba kezdtek. Ilyen sebességgel repülni még nemigazán látott semmiféle tárgyat. Illetve egyszer Peenemündében egy kísérleti telepen. -Vörös csillag van a szárnyaikra pingálva jól látom?- szemeit meresztve próbálta jobban kivenni az ismeretlen repülőgépeket..