végre nem zuhog az eső az ónszínű égből. Nyirkos, hűvös párát kerget a horizontra lassan felkapaszkodó napfény. Napenergia hajt, nélküle borongós hangulatban morzsolom a napokat. Sokszor eljátszom a gondolattal milyen lenne egy szürke esőországban élni mint Anglia, Írország, Hollandia ahol csontig hatol a nyirkos köd.. biztos befordulás.. Felnézek az égre e késő októberi pirkadatban, esőfelhők után kémlelek. Foltokban úszkál néhány az azúr levegőóceán hullámain, amúgy bíztató a látvány. Az Állatkert bölénye türelmesen ácsorog borja társaságában amíg zöld emberkék kiganézzák lakhelyét. A városi parkok fái már rég megsárgultak, a kanadai fajták mind összetartanak és az anyaország erdeivel szinkronban vesztik el zöld színüket :D Nem szerettem volna a sok eső miatt lemaradni az ősz csodájáról.. Regélhet nekem a fehérpiros pólós canonosember mindenféle milliós monszunálló másfélkilós csúcsgép féltégláról, ha tudom, hogy az enyémet nem vihetem ilyen harcba. Gyárilekvárnak alkották a jamoto szanok.. 56 hatvanadik évfordulója előtt egy nappal eszembe jutnak a hegyekben harcoló láthatatlanok. Rosenfeld Manó és tetves bandája ellen küzdve végül nyakukba kapták Csuzmák Janót és tetves bandáját.. Azt hiszem ezt hívják minőségi cserének. Az élet szép és mindig a félig teli poharat kell látni az asztalon. Az élet tényleg szép. Komisz szajkó inti rekedtes kárálással az erdő népét egy kiszáradt fenyő csúcsán. Puhaszárnyú röptét alig hallom a cipőm talpa alatt roppanó avartól.
Minden csupa sár. Nem vártam ki a szokásos három napot amíg felszáradnak az erdei ösvények. Téli álomra készülődnek a fák. Ha idén sem lesz hó - bár ha megmarad az idei csapadékintenzitás elképzelhető - kopasz koronájuk nem lesz királyhoz méltó. Állítgatom polárfelsőm cipzárját, a napsütötte tisztáson meleg van, a sűrűben hűvös. Hirtelen megenyhült az október. Fényképezőgépen akkuja viszont fázik. Melegben kell tartanom. Családok, gyerekek kabátban, a futók lenge technikai öltözékben rójják a túraösvényeket. Nézem a kijelzőt fakónak látom a levelek sárgáját. Háztáji beállítószettemmel kalibrálok egy keveset. Most viszont a zöldeket kell lesnem. A fizikai korlátokba szinte belekapaszkodhatnék olyan közel vannak. Kompromisszumkötések özöne a fényképezés. Mint egy szerelmi kapcsolat.. ellenben egy nő nagyobb örömet és több keserűséget ád a fotografálásnál.
A vetélkedő szenvedélyek foglyának intelmei. Mondtam már, hogy szeretem az őszt? A fanyar avarillatot, jóféle bort iszogatni egy kellemesen meleg helyen a csajommal bekuckózva, édes szőlőt szemezgetni, a sütőtököt és a sültgesztenyét tömni a burába, meleg fürdővízben ázni egy hosszú fárasztó túra után. Az élet szép..
