magyar népmese ez szabó gyula hangján
gerlék turbékolnak friss tavaszi hangán
heves fejmozgással betűözönt hánynak
megmutatjuk nektek burzsoávilágnak
óccsópénzért svédből projektautó kerül
nagy kalandtúránkon sok olvasó derül
höjj mindenki jól jár kattintnak ezerrel
ki tud versengeni e pontonsztori szerrel
nos sunebá a svéd kém azóta is röhög
a költségszámláló meg tízezerrel pörög
gigantikus szopás.. dömsjődezső átka
szegény csikóslegény tolná a picsába
hanem egyedül küzd az atlanti éjben
mint ecceri utas a jégszilánkos szélben
kinek szép gőzöse hitvány léket kapott
hívnának is hozzá kenetadó papot
de nincsen ki hívjon egyedül fuldokol
fölötte csap össze a zord költségpokol
alatta szétterül nagy tengermélyi árok
szerencsére vannak szőrmókarc barátok
meg aranykezűek kik lemezt kalapálnak
szétgittelt acélból szobrot farigcsálnak
beletesznek pálcát táblalemezt sorba
meg ne szólja suttyó fotelből papolva
szarráfényezetten újjáéledt dezső
úgy is csillogott mint szakrális temető
ezüstkoporsója bölcs régészek előtt
döbbenten olvasod vasárnap délelőtt
feltámadt a külső szürke gúnyát öltve
roggyant motorjába pár gurigát töltve
megújúlt a tragacs minden porcikában
elszállt sok esztendő ittvagyunk a mában
ezután csupán egy molytámadás kellett
az apokalipszis csak hajszálvékony szellet
fujita ötösként sújt porba minden büdzsét
hejj drága mesterünk szorongatá pöcsét
haragjában menten thorpörölyt ragadna
nem maradna más csak stuttgart fémdarabja
olyan avantgárdos henry moore stílusban
mi kapzsi vágyat kelt a műgyűjtő sznobban
de zsolti csikóslegény megfontoltabb fajta
nem elvakult düh és vak bosszúvágy hajtja
jó mérnöki agyban nem tesz kárt szenvedés
földreküldni hősünk ahhoz dezső kevés
szórhatja szanaszét az ősi viking átkot
mit kékfogú harald is prizmakővel látott
mikor a nap fényét rút felhősáv takarta
viking hajóskirály sohasem volt marha
csodás megoldással életfonó párkák
dezső rémregényét is szépen lezárták..
