minden egyes eltelt nap megerősít abban, hogy a munkavállalói lét többé már nem az én világom és hálát adok a sorsnak azért amiért a saját mutatványomban dolgozhatok, abban amit a legelső bittől kezdve a két kezemmel építettem fel nulláról, abban amit szenvedéllyel csinálok, abban ami egy szép napon majd termőre fordul mint az a gyümölcsfa amit nagyapám gondozott és nevelgetett csemete korától. Elhűlve olvasom a külföldről hazatelepülni szándékozó párok magyarországi munkakeresési kalandjait. Ugyanakkor minden hagyományos és online hírközlő portál dömpingmódra ömleszti a súlyos munkaerőhiánnyal kapcsolatos híreket. What's the story here, what is the fucking thruth outside? Az akinek van egy csöppnyi esze puszta formális logikai úton ráhöjet a magyar munkaerőpiac problémájára. A munkaerőkereslet és a munkaerőkínálat nem találkozik egymással. Toronymagas elvarázsolt elvárások és rejtett (főleg életkorral kapcsolatos) diszkrimináció a munkaadói oldalon, képzettséggel kapcsolatos, szakmai és nyelvismereti hiányosságok a munkavállalói oldalon.. és naivan el is hinnéd ezt a harmatgyenge hr rizsát ha pályázóként nem élnél át mindenféle hihetetlen kalandot. The life & adventures of the incredible family dad is just a toystory if you compare it to the amazing hr adventures. A máltájnesönöl kámpöniknél van egy policy amiről soha nem beszélnek nyíltan, de sejthető mintha kartelleznének, 35 év fölött nincs élet kivéve a vezetői pozíciókat. Ergo az ország munkaképes lakosságának a fele nyálcsorgató szenilis idióták zombihordája. Első probléma. Cigánykodás a fizetések körül. Magyarországon alkudozol a bérért mint pintértibor a lókupecokkal.. ezt nálunk brétrágyalásnak hívják és külön fizetős kurzusokon képezheted ki magad e fantasztikus interperszonális diszciplina minden mesterfogására. A mocskosnyugati kapitalista osztrák, angol, cseh, portugál, spanyol neadjisten amerikai meg odabassza eléd a szupertitkos fizetési és juttatási matekot az álláshirdetésben, hogy prompt eldönthesd köll vagy nemköll-e a meló. Nem feszegetném az itthoni bréfeszültség témákörét különösebben mert elég gusztustalan történet. Ha alábecsülöd az értéked balekként gályázhacc ha túlbecsülöd magad eljátszottad a sanszod. Ennyit az egyenlő munkáért egyenlő fizetés elvéről és a nemek közti hátrányos megkülönböztetés gyakorlatáról. A nők köztudottan kevésbé agresszív (bré)trágyalópartnerek, ha netán mégis akkor a munkavállalónőjelöltkollegina rendkívűl talpraesett és/vagy phasmakapitányi szinten mozog. Nem életszerű finomanszólva. Ez volt a második probléma. Köcsög magyar hr-es, aki nem válaszol a pályázatodra, visszajelzést szinte soha nem kapsz arról hol állsz a kiválasztási folyamatban. Joggal gondolhatod, hogy a kiválasztás is az ecceri egyetemi professzor legendája szerint zajlik, azok a dolgozatok amiket lesodort a huzat a míves, római légionárusokat ábrázoló faragványokkal díszített ébenfa íróasztalról mind karót értek, gazdáik elbuktak a megmérettetésen, amiket/akiket megkímélt a langy későtavaszi fuvallat átmentek a vizsgán. Az osztrák hr-es hölgyek egyikének sem esett le a brilliáns jeggyűrűje a gyűrűsujjáról amikor tájékoztnatniuk kellett a kiválasztás eredményéről, folyamatáról vagy estleg hiánypótlást kértek a pályázati anyagban. Japánból többször elnézést kért az adminisztratív kolléga amikor a japánnyelvű válasz elküldése után észlelte, hogy angol nyelven írtam a japán mammutcég japán supportoldalára. Így is lehet, de az ilyen hitvány humánus szokások nálunk nem vertek gyökeret és ellentétesek a bevált beidegződésekkel. Sokszor még most is azt érzem, hogy a magyar munkavállalói pozíció félúton található valahol a menhelyi kutya és a csicska státusza közötti kacskaringós ösvényen. Igen öntudatos lettem az évek során, bár van még mit gyakorolnom a Fekete Párducokhoz képest :D Túl vagyunk a harmadik problémán. Sumákolás, hazudozás, őszintétlenség, titkolozás, ígérgetés.. egy óra múlva hívjuk, majd értesítjük blablabla.. a kínai népi eledel kifogyhatatlan tárháza.. nem tudom, hogy ezek az emberi jellemvonások a magyar néplélek áldásos velejárói, elengedhetetlenek-e a hr-es pozícióhoz -mert politikusnál ok, hogy alapkövetelmény- netán kibaszott kádárjános és vérkomenyista rezsimje áldásos öröksége.. Mikszáth, Jókai, Arany munkásságát ismerve gyanítom sokkal régebbre datálható dolgok ezek.. talán már Levédiában is találkozhattak őseid e csodás jelenségekkel :D Bazmeg az a tény nem zavar, hogy sittes alakok rablómeséin edződtem éveken át? Nem tudsz nekem semmi újat mutatni a sötét oldal repertoárjából drága szájbakúrt szakember barétom. Negyedik témakör túltrágyalva. Skatulyázás, sablonokban gondolkodás, gyenge emberismeret, kevés élettapasztalat. Vicces amikor a hr-es jóval fiatalabb nálad, megalázó amikor alacsonyabb iskolai végzettséggel ítél meg. Betudom a magyar demográfiai helyzetnek és véletlenül sem a kapzsi céges munkabérpolitikát hibáztatom. Röhejes egy olyan országban ahol az idegen nyelveket beszélők a népesség felét ha kiteszik és ezrek nem kapnak diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt, munkahelyi elvárásokban szerepeltetni a close to native, tehát majdnem anyanyelvi szintű angolul nyelvismeretet plusz kiemelkedő készségeket egy másik európai nyelvből és a makett aki mindezt firtatja magyar tehát nem native speaker/deutschspracher. Nagyszüleim németajkú svábok voltak, hallás után tanultam meg németül, általános iskolában kiváló tanároktól angolul, de angolul pl. jobban kommunikálok. Native speaker akkor valaki ha egyik szülője angol anyanyelvű és/vagy angolszász nyelvterületen született, ott járt iskolába kisgyerekkorától kezdve. Lehet arcoskodni, de magamról tudom, hogy sosem leszek native speaker mert nem szívtam magamba azokat az apró nüansznyi de fontos dolgokat -az anyatejjel ha úgy teccik- ami megkülönbözet egy anyanyelven beszélőt egy idegen nyelven jól beszélőtől. Eddig minden native speaker azt mondta, hogy jól beszélem a nyelvét, nem okoz gondot az írás, ügyintézés, mailezés, ötletelés, egyszóval az angol nyelvű kommunikáció. Előző munkahelyemen a külföldi ügyfelek szívesen elbeszélgettek nemcsak szakmai számítástechnikai hw/sw kérdésekről de bármilyen témáról. Close to native.. fuck yourself with your company policy :D A bangladeshi makogók majd elég close to nativek lesznek gyanítom you fuckin' moron :D Aztán itt van az interdiszciplináris emberek esete akiknek van egy komoly végzettsége de nem abban dolgoznak tovább.. az ő életpályájuk nem oly határzott vonallal ível felfelé mint Göbölyösdoki kedvenc mérőpadi teljesítmény- és nyomatékkgörbéi.. ergo elcseszett lúzerek a hángérien hr-es szemében.. Ez volt az ötödik elem ha jól emlékszem. Végkövetkeztetésem.. tragikus a helyzet a magyar munkaerőpiacon.. az álláshirdetések elvárásait nem netes tárkeresőigények mintájára kellene megfogalmazni.. és még ezer apróság az ami miatt az agilis, jóképességű, fiatal, tehetséges munkavállalók jelentős része elhúz a halálfaszára külföldre boldogulni.. 

wake up from your nightmares motherfuckers please.. and make this country better.. that was a joke if you understand the meaning of this word.. 

Kidühöngtem magam, istenuccse jólesett ha mondom, továbbra is a csillagos eget kémlelem nem a cipőm orrát.. levezetésként reggelente linkgyőző és lottólevente ökörködést hallgatok vagy bödöcstibor baromkodását bámulom a jútyúbon.. ja és nefelejcsemki entellektüelaput alias műegyetementanult kőhalmizoltánt.. ajánlani pedig mindenkinek a bevált bypass módszert ajánlanám szeretettel.. legyen jóban a leendő közvetlen főnőkével -vagy a cégvezetővel kisebb cégek esetén- és megspórol egy hr kört mert a humánerőforrásrelációspecialistát felülről fogják utasítani (elsősorban szakmai/emberi érvekre alapozva, amiben egy hr-es általában ritkán kompetens).. remélem így sikerült pozitív végkicsengésűvé tuningolnom mondanivalómat a tragikomikus magyar valóságról :D