A legújabb korban a nyarat hőhullámokban mérik. Ilyenkor szívem szerint leolvadni készülő reaktorom csillámló ezüstfüggönyként leomló vízeséspárában és az alatta elterülő lagúnában pancsikolva hűteném. Ezt a luxust úgy tűnik csak szponzorált instás világjárócsajok engedhetik meg maguknak :D ..hajótörést sem szenvedtem egy hosszú selymes szőkésbarna hajú nimfa társaságában egy trópusi paradicsomban, ezért a legdöglesztőbb éjszakák egy részét tóparton, a Balcsinál némi fröccsöt és radlert szopogatva vagy egy utcai szökőkút mellett hűsölve töltöm. És csuda dolgokat látok. Évek óta pezseg a város nyáron is. Na nem durván pestiesen, hanem afféle lájtos de szerethető vidéki módra. A leánybúcsus csajokat, kisebb nőstényfalkák látványát, italozva mulatozó kanhordákat, minden égtáj felől idesereglett kíváncsi turistacsoportokat, bábeli diákforgatagot már megszoktam, de a salsarajongók táncsoportjára és az edm ütemre mozgó egyemistakülsejű fiatalokra most figyeltem fel. Ha érdekeset látok úgy nyúlok a fényképezőgéphez mint CsányiVilmosbácsi és tanítványai a jegyzetfüzethez. Tekerőket tekerek jobbrabalra, gombokat nyomigálva mindenféle menükben kotrok.. kattkattkatt.. látvány megörökítve. Jól-kevésbéjól elkapott pillanattöredékek ezek a fényképezés lényegéből adódóan. Persze fotonikus hiperaggyal mindent eltárolhatnék mint valami nextgen nexus modell.. nuú voót éto zsízny.. életem meséje nem hollywoodi forgatókönyv ezért maradnak a képek..