társasjáték

 2016.04.24.

még a spártait is megviseli a tomboló tavasz. A XXI. század elején a kapirgálós telefonok korszakában csak úgy leszólítani egy lányt, asszonyt valóságos zaklatás, privátszféra elleni merénylet.

Nagyjából az ogrék és a geraldbutlerbradpitt kaliberű csodalények közé pozicionálhatom magam a külalakskálán. Akadnak bíztató jelek metakommunikációs és szemkontaktus fronton. Reményteljes, kedvezőnek tűnő perspektíva. Létezik egy magát szénné reklámozó oldal, egy próbát megér. Újrakezdő játékosként nagyjából ismerem a működési sémát, negatív tapasztalataim sincsenek. Késői órán összedobok egy viszonylag eredeti profilt aztán hajrá. Nu szmátri szudá- mondaná a ruszki. Nem lógok egyfolytában online. Random becsekkolok látom van mozgolódás. Egy fórumozó-levélíró fickónak volt egyszer egy virtuális húspiaci elmélete amiben azt állította, hogy a friss zsákmányra gyorsan lecsapnak a nőstényoroszlánok. Klasszikus humánetológiai kibertereptanulmány. Kellene egy jobban sikerült profilkép, mert az arctalanságot nem díjazzák a hölgyek. Régóta fényképezek. Úgy tapasztaltam kétféle embertípus létezik: síkba eredményesen leképezhetők - divatosabb kifejezéssel 2D-be jól konvertálhatók - és a nem fényképarcok csoportja. Évek alatt emésztgettem a kegyetlen tényt, mint rozsda a szovjet acélt, nem leszek menő szelfiú. Fotogenika misztikus világából kilépve teljes 3D-s mivoltomban jobban mutatok. Most azt hiszed Wannabe Narcissus keserves sirámait olvasod de nem, ez színtiszta marketing, itt árulod magad mint Horst Fuchs a csodatevő turmixgépet. Az első benyomás meghatározó, bármit is halandzsázzanak a csajok a lélek rejtett romantikus szépségéről, pikkpakk döntenek, mire észbe kapsz már pörögsz is a lefolyó örvényében egyenesen a feledés feneketlen mélysége felé. A kihívás adott, konkrétan Mission Impossible XXI-nek hívják. Gondosan beállított fényképezőgépem barátom kezébe adom miután megpróbálkoztam pár szelfivel. Másnap kiértékelem az elkészült képeket. Most döbbenek rá, lelkem ellenáll az időeróziónak, a belső mozi vetitőgépe még mindig a 15 évvel ezelőtti félisten halványodó alakját vetíti a nagyvászonra. Erejét vesztett anteuszi, csúf méregbe mártott köpönyegét magára öltő héraklészi kínokat átélve küzdök önmagammal.. végül fölkerül a képmás is.  

A visszajelzések lágyan csörgedező apró csermelyének víztükrén csillogó reménysugarak hintáznak. Lelkesen kutakodnék de egy agresszív felugró ablak harsány hangon kurjongató stohlbuci módjára orrom elé tolakszik, szinte szökken: paypal vagy bankkártya, bankkártya vagy paypal. Ügyes, roppant ügyes- mondaná a jóöreg Anakin. Ravaszul felépített reményvételmutatvány. Változnak az idők, diktál a piac. Indul az izgalmas társasjáték: Ő gondolt valamire Te találd ki. A kiismerhetetlen kulccsal rejtjelezett üzeneteket próbáld meg dekódolni. Válaszod legyen adekvátan könnyed, elegáns, humorosan frappáns mondaná a párkapcsolati szakértő. Laza vagyok és menő mint egy bicikliző brontoszaurusz, fuckyeah. Isten hozott Haver ez a Való Világ virtuális térben nyomulnak a bulák..

A bejegyzés trackback címe:

https://projectkronos.blog.hu/api/trackback/id/tr158658720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása