szép holdfényes este valódi hidegben haladni fagyos levegőt harapni csodás. Tél tábornok bekeményített egy kicsit. Az ég derült, a hold észak felől emelkedik a hegy felé. Fülvédős szőke műnő fejezi be éppen futóetapját.

Az új helyszín legoptimálisabb megközelítési útvonalán agyalok. Egy csávó fut el mellettem fülébe Siri harsogja az utasításokat. A téli erdő csendjében a szintetikus hang jürgenkloppi üvöltésként visszhangzik. Íme a XXI. századi testedzés ahol az okostelefon szó szerint agyatlan edző. Pár másodpercre prosztó oldschool természetkedvelő túrázónak, kihalás szélén tengődő őslénynek érzem magam. Újabb fehér fülhallgatós később mogorva nyugdíjas útját keresztezem. Aztán komótosan megtisztogatom fényképezőgépem frontlencséjét. A hűséges masinéria jó meleg kabátom alatt himbálózik. Basztam feltölteni mielőtt elindultam, minden kósza miliamperre vigyáznom kell ha nem akarom, hogy az objektív idióta felirat kíséretében duzzogó csigaként bújjon vissza acél házikójába. Kopott konzervhóban gázolok mint holmi Jóságos Joviális Snow Elnök. Az útelágazáshoz érve a holdat bámulom. Fekete Hármas Golf Variant tetőcsomagtartójára spaniferezett bazinagy létrával lassítani kezd majd megáll a jeges úton. Rendes fickó. Jelzem, hogy nem stoppos vagyok. A római limes őrtornyának sziluettje végre felbukkan a januári alkonyban. Komótosan mászom felfelé a beton és falépcsőkön. Varázsos panoráma tárul elém és egy kis tacepao a deszka mellvédre rajszögezve. Szerelmi kalandtúra írja a felirat, mellékletként toll és notesz. Nem rossz buli, észbentartom. Állítgatok, fémtárcsákat tekergetek, kattingatok. Csodás képeket vizionálok. UFO száguld el a horizonton. Hazaérkezvén képkiértékeléskor látom, hogy bebaszott a ménkű. A képek fele életlen ezért kukában landol. Az égbolton száguldó ufós sorozat is levesbe megy. Elmászott a kézi élességállítás vagy bemozdult a gép. Tegnap erről még semmit nem tudtam. Mire igazából fázni kezdenék a fényképezőgép lemerül. Megkezdem hazautam a holdfényes vadonban. Lábam alatt ropog a fagyott talaj. Lódobogásszerű hang üti meg fülem. Olyasféle de érezhtően könnyedebb mozgású. Négyszáz kiló körüli szarvas motoszkál. Mindent bevilágít a holdfény. Egyetlen kapucnis hátizsákos alakkal találkozom szembe az ösvényen. Nem csodálkozom leginkább tajgai remetenőnek való az idő. Lekvár keurópaiként elszoktunk már az igazi telektől. Az utcai ledlámpák mindenféle absztrakt négyzethálót rajzolnak az aszfaltra. Beszívom a koromtól bűzlő felmelegített városi levegőt. Már nincs szükségem kesztyűre.